II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1915
Régi tanítványok negyven éves találkozása
22 lyen elhangzott szép beszédet és az „1875—-1915. negyvenéves emlékalapítvány“ alapító oklevelét lenyomatjuk, Isten áldását kérjük régi tanítványaink életének további útjaira. Ad multos annos! Alapító oklevél. A Budapesti II. kér. főreáliskolának az 1875-ik évi július hó 24.-én, az akkori utolsó legmagasabb hatodik osztályát végzett alábbi növendékei 40 éves találkozóra összejőve, volt iskolánk iránt jóleső elismerésünk, köszönetünk és hálánk méltó kifejezéseként elhatároztuk, hogy ennek a napnak emlékére alapítványt létesítünk: Balázs Ernő, Brooser Mór, Czeisberger Ernő, Gaul Károly, Guelder Gyula, Guckler Károly, Henisch Győző, Holl Gyula, Höberth Béla, Király József, Klemp Gusztáv, Kranz Alajos, Kriván Antal, Kun Bertalan, László Sándor, Mariin Izidor, Mettelka Frigyes, Pecz Kornél, Poritíu Emil, Récsei Emil, Rendes Ferenc, Sipos Bertalan, Szabó Géza, Turtsányi Kálmán, Udránszky József, Vértesi Ferenc, Zeiller Kálmán. Az alapítvány neve „1876—1915. negyvenéves emlékalapítvány,“ Az alapítvány célja a munka, szorgalom, magaviselet és tanulmányi előmenetel megjutalmazása. Az alapítvány összege 6%-kal kamatozó egy darab 134.583. számú 1000, azaz egyezer korona értékű járadékkölcsön 1915-ik évi november hó 1-től esedékes szelvényekkel. Az alapítványi összeg után járó egy évi kamat egészében és évenként az iskolai év záróünnepélye alkalmával keresztény vallású, magyar honos oly hatodik osztályú tanulónak adandó jutalmul, aki a budapesti IL kér. áll. főreáliskolának legalább megelőző két évfolyamát is ebben az intézetben végezte és jó magaviselet mellett kellő előmenetelt tanúsított, hazafias gondolkozásában kitűnt s akit az intézet mindenkori tanári kara arra érdemesnek tart. Az alapítvány kezelésével a budapesti II. kerületi állami főreáliskola mindenkori igazgatója bízatik meg, akinek számadását a tanári kar megbízásából két tanú láttamozza. Az ajánlás és adományozás jogát az intézet tanári testületé gyakorolja, amely az adományozás fölött abszolút többséggel határoz, szavazategyenlőség esetében pedig az intézet igazgatója dönt. Ha a budapesti Il-ik kér. áll. főreáliskola valamikor megszűnik, a nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m., kir. Minisztérium jelöli ki azt a hasonló irányú intézetet, amely a reáliskola helyébe lép és amelyre az alapítvány átruházható.
