II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914
Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje
30 helyi, közérdekű és tőzsdei híreken kívül időközönkint a pontos középeurópai időt is bemondották a készülékekbe. Puskás Tivadarnak 1893-ban történt halála után a vállalat részvénytársaság kezébe ment, amely azt műszakilag tovább fejlesztette. .4 Pollák—Virág-féle ggorslávíró (1890) talán az első magyar találmány, amely hamisítatlan magyar jellegével érvényesülni tudott a külföldön. A gyorstávíró gépei három részből állanak: az első lyukasztókészülék, amely majdnem olyan, mint egy írógép s kezelése is nagyon hasonló hozzá. Ez egy papiroszalagot bizonyos nagyságú és helyzetű lyukacsokkal lát el. Minden betűnek más elhelyezésű lyukacsok felelnek meg s hogy az egész bárki által olvasható legyen, e perforált betűkkel egyidőben a gép nyomtatott betűket is ír. Amidőn készen van a szalag, ráteszik a lyukasztógép mellett álló felvevő készüléknek villamosáram útján gyorsan forgó hengerére s annak forgása következtében azon tova csúszik és pedig a hengerre fekvő két fémseprücske között, ahol a henger és a fémseprücskék a villamosáram közvetítői. Amikor a kefe a kilyukasztott helyre ér, érintkezik közvetetlenül a hengerrel s átveszi a villamosáramot, amelyet aztán továbbít. A távirat szövegét tehát időközi villamos impulzusok viszik tovább a felvevő állomásra. Ott egy telefonba jut az áramlökés. A harmadik gépben a leadókészülékben az áram két érzékeny telefonlemezt hoz rezgésbe, amely rezgések egy erősen megvilágított kicsiny fémtükőr segítségével, egy tova mozgó fényérzékeny papírral göngyölt hengerre vettetnek s azon ezek érzékítve, mint szépen olvasható betűk a gép által előhivatnak, megszánhatnak s egy forgó henger segítségével a gépből kitolatnak, A sürgöny készen áll, a kezelő egyénnek csak el kell vágnia s a küldönccel rendeltetése helyére kell juttatnia. A kezelő egyénnek alig van itt valami teendője, különösen, ha a perforált szalagot is már készen kapja. E kezeléssel 50.000, sőt még több szót lehet e gépek útján továbbítani egy óra alatt, holott most a legügyesebb két távíró felette megerőltető munkával sem bír többet, mint 500 szót leadni ugyanennyi idő alatt. Nem említem a magyar géniusznak az élők és a közelben elhúnytak (Eötvös Lóránd, Apáthg István, Lenhossék Mihály, Wartha Vince, Than Károly, Ilosvay Lajos sih.) munkájában való megnyilvánulását. Már azok is, akiket itt felsoroltam, hangosan
