II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914
XIV. Egykori tanítványaink a harctéren
134 az újságok, tehát a mi fölhívásunkat tartalmazó budapesti napilapok sem és amikor katona kezébe kerül is újság,- nincs mindig érkezése vagy kedve az újság minden hírét elolvasni. így történhetett meg, hogy egykori tanítványaink zöme a lapokban közzétett közleményünkről nem is értesült s ennek folytán az abban foglalt felhívásunknak eleget sem tehetett. Különben ez még nem múlta idejét. A háború még mindig tart, a tanítványainkra vonatkozó adatok folyton szaporodhatnak, tehát a róluk szóló kimutatást a mostani tanév végével lezárni úgy sem lehet. Felkérjük tehát e helyütt újból a harcmezőre kerülő összes egykori tanítványainkat, illetőleg azok szüleit, rokonait, barátait és jó ismerőseit, hogy a háború végéig a következő adatokat beszolgáltatni szíveskedjenek: 1. A harcba vonult neve? 2. Mikor volt az illető iskolánk növendéke? 3. Az illetőnek katonai jellege, fegyverneme, ezrede és rangja ? 4. Mikor került a harctérre és meddig volt ott? 5. Mely hadműveletekben vett részt? 6. Kapott-e dicséretet, kitüntetést; milyet és miért? 7. Ha megsebesült, hol és mikor történt az? 8. Ha fogságba jutott, hová került az illető? 9. Ha elesett, hol és mikor? (Ez esetben kívánatos az arckép beküldése is.) 10. Az elesett végtisztességének körülményei és helye? 11. Utalás a harctérre kerültről szóló és nyomtatásban (napilapokban, folyóiratokban stb.-ben) megjelent harctéri közleményekre. 12. Esetleg más, az illetőre tartozó és közérdeklődésre számot tartható körülmények. Ezeknek az adatoknak szíves beküldését abból az okból kérjük, mert szándékunk intézetünk hős tanulóinak emlékét, akik ebben a Nagy Háborúban a harc mezején küzdöttek, megsebesültek, küzdve fogságba estek vagy hősi halált haltak, méltó módon megörökíteni. íj: * Az alábbiakban közöljük a harcba vonult tanítványainkra vonatkozó adatokat, úgy s olyan terjedelemben, ahogy azokat tudomásunkra hozták. A hazáért és királyért, a magyar haza becsületéért, jövőjének biztosításáért: mindazért, aminek szentségét igaz magyar tanár a tanulóifjúság szivébe mélyen vési, hősi halált haltak :
