Magy. kir. állami Erzsébet nőiskola, Budapest, 1916

I. Polgári Iskolai Tanítónőképző-Intézet

9. AZ ÚJ LEÁNYKÖZÉPISKOLA.

Az 1916/17. iskolai évfordulópontot jelent a nőnevelés terén, mert ez hozta meg azt a reformot, amely leányaink nevelését új irányba tereli.

Az eddigi felső leányiskola főként azt a célt tartotta szem előtt, hogy a művelt középosztály leánygyermekeinek minél tágabb körű általános műveltséget adjon és emellett erősen hangsúlyozta azt az elvet,, amely a nőt teljesen a családnak, az otthonnak akarja megtartani.

Idők folyamán a társadalmi, gazdasági viszonyok változásával, súlyosbodásával ez az ideális célokat követő iskola mindjobban eltávolodik a reális, a való élettől, — mintegy fölötte áll annak — s mind nyilvánvalóbb lesz az, hogy a nőnevelésnek ez a módja nem használhat az emberiségnek kellő mértékben. Mert ha érzi is magában az a nő, hogy képes lenne olyan munkára, amely nemcsak családjának, de a köznek is használ, nem értékesítheti talentumait, mert nincsen olyan iskolája, ahol a rendszeres, közhasznú munkára felkészülhetne. S csakhamar bekövetkezik az a visszás helyzet, hogy a leányok rendes, rendkívüli vagy magántanulói lesznek azoknak a fiúiskoláknak, melyeknek szervezete ugyan a női léleknek egyáltalában nem felel meg, de amelyek a leányoknak is megadják a módot arra, hogy a társadalom önálló, keresőképes tagjai legyenek. A különféle felvételi és különbözeti vizsgák csak bonyolultabbá teszik a helyzetet, de nem javítják.

A lányok iskoláztatásának, nevelésének meg kell változnia; az átalakulást maga a korszellem követeli, megvalósítását csak siettette a háború.

Éppen ezért fogadhatta a hazai nőnevelés minden munkása osztatlan örömmel Jankovich Béla dr., volt vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr 1916. évi július 14-én kelt 86,100. sz. rendeletét, amely a leányközépiskolák új szervezetét, rendtartását* lépteti életbe és gyökeresen megváltoztatja az eddigi felsőbb leányiskolát. Ezért örvendetes tény a reform, amely az általános műveltség mellett biztosítani akarja a nőknek a kenyérkeresetre való kellő előkészületet is; az ideális cél mellett a

hasznosság elvét sem téveszti szem elől.

*

A fentidézett miniszteri rendelet az eddigi felsőbb leányiskolát „felső leányiskola" néven a leányközépiskolák közé sorozza és hangsúlyozza, hogy minden tekintetben gyakorlatiasabbá kívánja tenni a müveit középosztály leányainak nevelését. Nagyobb tért enged a reáltudományoknak és a nő természetes hivatására való előkészületre is nagy gondot fordít. De hogy e célnak a leányközépiskola megfeleljen, a felső leányiskola mellé megszervezi a leánygimnáziumot és felső kereskedelmi iskolát.

Nehogy azonban a korai pályaválasztás káros hatása érvényesülhessen, a leányközépiskolák mindhárom faja egységes az alsó tagozatban. Csak a IV. osztály elvégzése után kell tehát határoznia a növendéknek, hogy hol folytassa tovább tanulmányait. Akkorra már ki is fejlődhettek hajlamai annyira, hogy ezeknek megfelelően megmarad a felső leányiskolában, vagy átlép a leánygimnáziumba, illetve felső keresk. iskolába. Ott további 4 év alatt megszerezheti magának a képességet a főiskolai,

* Kívánatos volna, ha a t. szülők ez új szervezettel behatóbban is megismerkednének. A teljes rendelet megszerezhető az Egyetemi nyomdában (I., Iskola tér 3.) 2.60, illetve 1.30 koronáért.

19