Magy. kir. állami Erzsébet nőiskola, Budapest, 1915
Az iskolai év története
mondom ki köztartás! És azt teszem hozzá, hogy naponként 450 egyén ellátásáról kellett gondoskodnunk, akik közül csaknem 400 a gyermek, a fiatal leány jó étvággyal és életvággyal. Az élet komoly, szinte kegyetlen tanítómester mostanában, már az iskolásgyermek is az élet iskoláját járja. Ha valaha szó lehetett nevelésről, most itt van az ideje, nem az elvont elvek hangsúlyozásának, hanem a cselekvő beavatkozásnak. Az iskolai évet a 86,718/1915. sz. magas miniszteri rendelet értelmében a rendes időben megkezdtük. Szeptember 8 án volt a Veni Sancte és 9-én az év ünnepi megnyitása a polgári iskolai tanítónőképző, a gyakorló felsőbb leányiskolái nevelőintézet és az APPONY1-KOLLÉG1UM tanári testületéi, összes növendékei és sok szülő, jó barát jelenlétében. Az igazgató évnyitó beszédében a családi érzés, családi összetartás erejéről beszélt, a bizalom erejéről, amely a gyermekből családtagot, honleányt és Isten képére alkotott embert nevel; továbbá arról, hogy az ERZSÉBET NŐISKOLA mindenha családias jellegű nevelésre törekedett és a bizalom jegyében dolgozott. Szeptember hó 10-én leróttuk a kegyelet és szeretet adóját boldog emlékű Erzsébet királynénk halálának évfordulóján tartott istentiszteleten és 11-én megkezdődött a rendes tanítás, a komoly munka, ami Isten segítségével és nevében minden megszakítás nélkül rendben folyt le az iskolai év végéig. Ez év történetének összefoglalásában kötelességemhez híven, azokat a mozzanatokat óhajtom kiemelni, melyek a háború okozta rendkivüli körülményekből folynak és ahhoz .szorosan hozzácsatolódnak. Mindjárt az év elején megindult a jótékonysági munka, hozzáláttak növendékeink a kötéshez és varráshoz katonáink számára, de annyit, mint az elmúlt esztendőben, nem dolgozhattak. Az anyagnak rohamos és nagymérvű drágulása és általában az életnek minden viszonylatában való sok nehézsége lehetetlenné tette, hogy leányaink vágyuknak és lelkesedésüknek megfelelő munkásságot fejtsenek ki. A kézimunkaórákat sem használhattuk fel kizárólagosan a jótékonycélú munkálkodásra. A Hadsegélyző Hivatal-tó 1 kilátásba helyezett 100 kg ingyenpamutot március hó végével kaptuk meg, úgy hogy annak teljes feldolgozása az idei nyári szünetre maradt. Az eredmény így is szép, és lelkes gondolkodásról, szorgalomról tanúskodó. Összesen 200 drb férfiinget, 650 drb zsebkendőt, 150 törülközőt varrtak növendékeink, és 120 pár harisnyát, 40 érmelegítőt, 25 térdmelegítőt, 12 hósapkát kötöttek, mintegy 2000 korona értékben. A szükséges szövetet és pamutot részben természetbeli, részben pénzbeli aján4