Budapesti Tanítóképző Intézet, 1942

3

Vitéz Nagybányai HORTHY ISTVÁN.

A tett kifejező ereje elhalványítja a szó legmélyebb szimbolikáját, bevilágít ■nemzedékek botorkáló törekvéseibe, kimondja a jövőt: sorsunkat. Világít az eszeveszett kultúrbomfásban, mint ezer fényszóró az éjtszakában, Himalája súlyával nyomja lel a szót!, a legfenségesebb ódát és a leghitványabb hazugságot.

A harctereken megújul a középkor aszkézise. A fegyelmezett önfeláldozás, az erkölcsi ténykedések legnagyobb (kiteljesülésének vagyunk tanúi, örök értékek törnek fel a szenvedő emberből a pusztulásban. Eszmények kristályos csúcsai emelkednek iki az emberi lélék fájdalmas vociaglásából.

Örök szépségek 'hullanak szjét panaszló törmelékké büszke városainkban, hőseink mégis tartják az európai kultúra leszakadó boltozatát, életük árán védik a jövő életet. Pedig az élet csak annak érték, a/ki még nem halott. V

Minden idők magyar ifjúságának halhalatlan példaképei alusznak az orosz steppe alatt névtelenül, hangtalanul. Ott itta be a föld) a legelső magyar ember édes fiának, vitéz Nagybányai Horthy Istvánnak vérét is.

Vitéz Nagybányai Horthy István az önkéntes aszkézis hőse, a solkezer névtelennel együtt tündöklő példa a magyar végzet vértanúútján. Útmutató, hatalmas tett-szobor a kötelesség fogalmának gyengülő korában. Heroizmusa, önfeláldozó elszántsága a felfokozott faji öntudat erejével ragadja a magyar ifjúságot a magasztos tettekre. Benne megtestesül a gyűlölet nélküli, szent szenvedéssel küzdő felsőbbrendú hős*, a gyújtó és más|akért szenvedő nemzetfenntartó erő.

Korunk erkölcsi és (kultúrválságának fenyegető komorságában eszmények világítanak felénk az aszikéták földjéről, magasba szökő lángok jelzik az utat: hőseink tettei.

Ezek csúcsán fénylik az első magyar ember fiának fenséges tette, a legnagyobb bizonyság: vértanú halála.