Budapesti Tanítóképző Intézet, 1941
4 Tanítók és boldogok. Boldogok, mert szeretik a népet és gyermeket, Hűek a néphez, mert tudják, hogy bennük van az erő, a jövő, amiért dolgozni kell. — Nagyon megszerettem én is a népet, a magyar »parasztot«. Felébredt bennem a 12 év előtti falu. Magam; lelőtt látom édesapámat, amint várja a rongyos, sápadt gyermekeket a kapuban. Mindegyiket megsímogatja, mindegyikhez szól néhány szót. Látóm az iskolát, a gyermekek figyelő tekintetét és az öreg tanító boldog mosollyat. Látom édesapámat az emberek csoportjában vasárnap a templom előtt. Milyen tisztelettel néztek rá az emberek! Milyen bizalommal hozták leveleiket, hogy olvassa el, hivatalos dolgaikat, hogy tanácsot kérjenek tőle. Mennyire szerették édesapámat! Menynyire szeretik ezek a (földhöznőtt emberek az igazi tanítót, a Gulyás Kálmán — és társai — féle tanítókat. — Vágyom közibük. Ha nem is lehetek mindjárt hozzájuk hasonló, érzem, hogy hivatásszeretetem és a gyermekek szeretető majd oda visz«. Hl A. jszerint: »A tanító urak beszéde nagy hatással volt rám. Hogyan kell igazán tanítói módon viselkedni falun, azt most látom. Nincs szebb pálya, mint a tanítói, mert igazán csak ő a nemzet napszámosai Ha kell, most már igazán síkraszállok, hogy megvédjem azokat, akik a magyar lelkek formálását tűzték ki életcélul, mert ez az igazi önfeláldozás a, magyar népért<o. F. J. szerint: »Sokat hallottam már arról, hogy a tanítói az egész falura rányomhatja bélyegét. Ezt most a valóságban is láttam. Beke Gábor, Erőss Lajos, vitéz Mihály Gyida és Gulyás Kálmán tanító urak ezt meg is tették* A tanya népe hálás is érte.« F. Gy. szerint: »Tudtam, hogy nehéz a tanyai tanító helyzete, de azt, amit tapasztaltam, azért nem gondóltam volna. Gulyás tanító úr és kartársai előadásából sokat tanultam. Szavaik úgy a szívemhez szóltak, hogy szinte szerettem volna megölelni őket. Emberek a pusztán, akik nem ismernek fáradságot, akadályt a cél felé való haladásban és boldogok, mert látják munkájuk eredményót«. Gy. I. szerint: »A hangos szólamok helyett mindig a tettek voltak rám nagy hatással!. Ez történt a ráckevei kirándulás alkalmával is. Sándorfi Sán- dórné tanítónő úrnő, Beke Gábor, Erőss Lajos igazgatói úr, Gulyás Kálmán és vitéz Mihály Gyula tanító urak, a leggyakorlatibb emberek, sorakoztatták fel itt, hogy mit tettek. Nem azt, hogyan kell tenni, hanem hogyan álltak helyt ott, alhóívá a nemzet állította őket. Róluk soha nem írtak az újságok, nem tündököltek a kirakatban, hanem kitartó, kemény munkával szórták szét a tudás magvait és vezették; népüket a jobb magyar jövendő felé. Ezek az emberek minden lelkiismeretvizsgálatkor bátran mondhatják, hogy megtették a kötelességüket. Gulyás tanító úrnak és kartársaiírnak áldo-zatoBi építő munkája hősi életpéldává magasztosul«. Gy. O. szerint: »Különösen feltűnt az a szeretet, ahogyan Gulyás tanító úr a gyermekekkel beszélt. Mintha valamennyi saját fia, leánya volna. A tanítás után megtekintettük a tartermet. Egyszerű, tiszta falusi tanterem képét mutatta. A falakon mindenhol a tanító lelkiismeretes munkájáról tanúskodó szemléltető képek függtek. Ezután következett a tanító urak beszámolója. Elmondták, hogyan harcoltak a tüdőbáj, a tudatlanság,, a gazdasági elmaradott* ság ellen. Sikerült is megszüntetni a bájtokat. A mindent átfogó szeretettel felemelték magukhoz a népet. Munkásságuk igazi apostolkodás volt. Mikor később a községet tekintettük meg, öröm volt nézni, hogy milyen szeretetnék örvendenek Gulyás tanlíjtó úr és tanítótársai Ráckevém. A kis gyermektől a felnőttig mind mosolyogva, szeretettel köszöntek nekik. Ez bizonyíték volt. Itt szent munka folyik«. P. E. 'szerint: »Úgy érzem itt magam, mintha a levegőnek is »idealizmust konzerváló« ereje lenne. Itt hiába múlnak az évek és őszül meg a haj, a lélek üde és fiatal marad.« P. P. Szerint. »Az egész kiránduláson két dolog ragadta meg különösen a figyelmemet, Az első az a közvetlenség, amely.Gulyás tanító úr és a tanyai nép közt fennáll. Úgy láttam, hogy Gulyás tanító úr nemcsak tanítója, hanem ennél jóval többje a ráckevei tanyák népének. Lelki gondozójuk, orvosuk és segítőjük minden ügyükben. Az iskolát valóságos Edénkért veszi körül. Csupa gyümölcsös, szőlőskert. Jó lehet ilyen helyen népoktatónak lenni! Szinte irigykedtem Gulyás tanító úrra! A másik dolog, amire szintén nem gondoltam, az, hogy jóllehet egyedül van Gulyás tanító űr abban a tanyai iskolában, még sincs egészen egyedül. Vannak szomszéd tanítótársai, akik
