Budapesti Tanítóképző Intézet, 1941
13 GARAMVÖLGYI ERVIN: A Délvidék visszaszerzéséért folytatott katonai műveletekben való résztvételéért megkapta, ezévben a Felvidéki és Erdélyi katonai emlékérem mellé a Délvidéki katonai emlékérmet. A Magyar Birkózó Szövetség Igazgató-tanácsának tagja, az Emericana »Mátra« corpo.rátiójátrak dominusza. Résztvett a katolikus népiskolák részére készülő új Tanterv készítésében, megírta a testnevelés tantervét. DR. GÁRDONYI JÓZSEF: Mesélő toll. Pósa Lajos életregénye. Dante kiadás. (203 lap.) — Sajtó alatt: A vidámabbik Rákosi. Kadja: Stádium könyvkiadó. Felolvasás: Az öreg Szily Kálmán. Rádióban. 1942 jan. 6. Tessedik Sámuel szobrának alapkőletételénél 1942 ápr. 19-én képviselte a földmívelésügyi minisztériumot és előadást tartott Tessedik Sámuel életéről. Megjelent hosszabb cikkei a Magyar Föld című képes hetilapban: így törték le a drágaságot 300 évvel ezelőtt. — Ez történt Hermán Ottóval; — Rákóczi. — Régi pincék, régi gazdák. — Horváth Géza. — A krumpli története. — Mátyás király. — A kozák ló. — Gárdonyi Géza két karácsonya. — Lovas nemzet vagyunk. — Régi jó orvosságok. — Szamárság az egész. — Könyvek a iponyván. — Az első lucerna. — Ne feledkezzünk meg a, napraforgóról. — Bajusz Gáspár. — Csürbiró uram. — Baross László. — A magyar sóshal. — Merre fordul az idő. — Horkai főméhészmester. — Tessedikék harkálya. László király kovácsa. — Lóhátról beszél. — Az otrantói hős. — Madagaszkár királya. — Pokol idők malma. KANTOR ANTAL kiállító festőművész. Több önálló képkiállítása volt s más zsűrizett képkiállításokon is szerepelt festményeivel. Dr. KELEMEN JÓZSEF: A szegedi Alföldkutató Bizottság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja, az Országos Táj- és Népkutató Intézet népnyelvi gyűjtőcsoportjának irányítója, a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Bizottságának munkatársa. Ebben az évben a következő tankönyve jelent meg: Magyar irodalmi olvasókönyv és a magyar irodalom története Petőfi fellépésétől napjainkig, a líceum és leánylíoeum IV. osztálya számára. Előadása a Magyar Nyelvtudományi Társaságban: Gézengúz és társai (szótörténet és szófejtés). Kisebb cikkei jelentek meg a Magyar Nyelv XXXVIII, évfolyamában. MESTERHÁZY JENŐ: előadásokat tartott a Rádióban (A Szent Jobb őrzési helye, A budavári királyi kápolna halottat), a Székesfővárosi Pedagógiai Szemináriumban rendezett tanítói továbbképző tanfolyamokon (Budapest műemlékei), a Székesfővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság által rendezett tanulmányi kirándulásokon (Pest, Buda régi városfalai, emlékei), a T.I.T.O.E.- ben (Péterfy Sándorról, országos egyesületünk első elnökéről) és a Magyar- országi Tanítók Eötvös Alapjának 1941 évi közgyűlésén (Péterfy Sándorról, az Eötvös Alap megteremtőjéről). Részt vett a Kolozsfürdőn és Marosvásárhelyen rendezett tanítónői továbbképző tanfolyamokon mint a történelem előadó tanára, a Kansz elnöki bizottságának munkálataiban mint a tanítóképzőintézeti tanárok kiküldöttje. — Kormányképviselő volt a soproni evang. tanítóképző- intézet 1941. évi június havában megtartott képesítő-vizsgálatokon. — A Magyar Tanítóképzőben megjelent munkáin kívül tanulmányokat írt az Ungarn áprilisi számában (A prágai Szent György-szoborról) és a Keresztény Igazságban (Megemlékezés Péterfy Sándorról, születésének 100. évfordulója alkalmából). — Megírta a líceumok IV. osztálya számára A magyar nemzet történelmét a XVIII. század végétől napjainkig. — Miután 1940 július 2-ától október 2-ig tartó katonai szolgálata alatt mint a 3. honv. dandár hadipénztár-főnöke résztvett a keletmagyarországi bevonulásban, elnyerté a Keletmagyarország és Erdély egy részének felszabadulása emlékére alapított Erdélyi Emlékérmet. Dr. SARUDY ELEMÉR intézeti orvos, szanatóriumi igazgató-főorvosnak a Kormányzó a nemzetvédelmi keresztet adományozta. SZALATSY RICHARD: előadásokat tartott a Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottság előadói értekezletén, a visszacsatolt Erdély tanítósága részére Kolozsvárott rendezett átképző tanfolyamokon. Ez évben megjelent munkái: A tollbamondás jelentősége a helyesírás tanításában. Tollba
