Budapesti Tanítóképző Intézet, 1940

34

ártalmatlanná tegyük azokat, akiknek élénk érzékük van a lázadozás, az ellenzékiség, a gúnyolódás stb. iránt. Ezen az úton a rombolás vezéreiből általában az építés híveit formáltuk.

Nevelő törekvéseink egyes részleteiről az alábbiakban számolunk be: ' 1

A róm. hat. hittanár:

Mint minden tanév, az idei is, szervesen kapcsolódott az előzőhöz. A megszokott szellemben építettük magunkban Isten templomát. Tökéletesebb, öntudatos katolikus és magyar életet igyekeztünk élni. Hogy nem eredménytelenül, s hogy sokan vannak, akik boldogan zenghetik a Te Deumot, azt a hetenkénti áldozok jelentős száma is igazolja. Az »Örök Misekönyv« ma már mindenkinek a kezében van. Törekvésünkben hathatósan támogatott a dec. 16—18. között tartott évi lelkigyakorlatunk. Tölgyes Kálmán ft. úr, ki maga is tanítónak készült, vezette. Beszédei a »szt. tanító« gondolatából merítették anyagukat. A tanító és. a szent élete hasonló. Foglalkozott továbbá a katolikus tanító feladataival s nagyszerűen értékesíthető tanácsokkal látta el az ifjúságot. Különösen nagy hatást váltott ki az az előadása, melyet az V. éves növendékeknek, mint az életbe lépőknek tartott. Példás felkészültségével, lendületes szónoki stílusával maradandó hatást '‘áltott ki növendékeink lelkében. Kedves, állandóan mosolygó tanítói lelkülete magához láncolta a fiúkat, s már is számosán, leveleznek a ít. úrral. Általános óhajunk, hogy minél" előbb ismét Tölgyes ft. úr legyen vezetőnk a magába-mélyedés napjaiban. Ez úton is hálásan köszönjük kitartó, lelkes és eredményes munkáját.

Kongregációs különítményünk terve, hogy az intézetben önálló szakosztályokban működjék, tőlünk független okok miatt hiúsult meg. Ez azonban nem törte meg a fiúk munkakedvét, hanem a Középiskolások Központi Kongregációjában fokozottabb munkára serkentette. Ennek eredménye, hogy Szentirmai László IV. éves növ. a prefektus, Varjú Qyula V. éves növ. az asszisztens székében működött. Gyarmati

I., Szabó I. és Wendler F. mint tanácstagok1 dolgoztak, az utóbbi jegyző is volt. Különösen a szociális szakosztály gyűléseit látogatták. Mint jövendő tanítók, a KALOT-tal, az EMSZÓ-val és Hivatásszervezettel foglalkoztak behatóbban.

A gyakorlóiskola növendékei közt levő Szívgárda munkájában 20 növendékünk vett részt, s így megismerkedhettek a leg'obb gyermekmozgalommal. Itt említem meg, hogy növendékeink adományából 150 kötetből álló gyermekkönyvtárt alapítottunk a Szívgárda felügyelete alatt.

Katolikus cserkészeink azzal, hogy sok munkájuk és iskolai elfoglaltságuk mellett is megjelentek a Szt. György-napi ünnepségen, vallásos hitben gyökerező hazafiságukról tettek tanúságot.

Végezetül köszönetét mondok mindazoknak, kik hittanári munkámban segítségemre voltak. Köszönöm Igazgató úr segítségét, ki nemcsak az int. szt. miséken, hanem a lelkigyakorlaton való megjelenésével is követni való utat jelölt meg. Különösen hálával gondolok Kishonti Barna tanár úrra, Garamvölgyi Ervin, Móczár László dr. és nem utolsó sorban Wagner Ferenc dr. intézeti nevelőtanár urakra szíves támogatásukért.