Budapesti Tanítóképző Intézet, 1937
32 Nevelés. Fegyelem. Minden tevékenységünk arra irányult, hogy tanítványainkból vallásos,. erkölcsös^ művelt, jómodorú úriembereket és lelkiismeretes tanítókat neveljünk. Ezt a célt szolgálta az a határozatunk is, amely szerint a helyettesítések alkalmával a társadalmi érintkezés formáiról beszélgettünk. Arra törekedtünk, hogy növendékeink necsak külső kényszer, hanem belső szükséglet alapján is kövessék a jót és hogy e cél felé való törekvésünkben növendékeink velünk együtt érezzenek. Az erkölcsi tökéletesedést, a mélyebb lelkiséget, az egységes világnézet ügyét szolgálta a tanártestület azzal, hogy egyes ifjakat segített abban, hogy sajátos problémáikat megoldhassák. Énnek igen nagy jelentőségét láttuk. Az osztályok jó közszelleme szempontjából nagy gondot fordítottunk arra, hogy ártalmatlanná tegyük azokat, akiknek élénk érzékük van a lázadozás, az ellenzékiség, a gúnyolódás stb. iránt. Ezen az úton a rombolás vezéreiből általában az építés híveit formáltuk. Nevelő törekvéseink egyes részleteiről az alábbiakban számolunk be: V-VI. 1. Valláserkölcsös nevelés. Intézetünk nagy gondot fordít arra, hogy növendékei valóban vallásosak legyenek. Életünkkel és az összes tantárgyak tanításával törekedtünk ezt a célt szolgálni. A hittanárok a vallásos nevelésről a következőket jelentik: A) A rám. kát. hittanár: A magyarságnak s az egész katolikus világnak az idei tanév folyamán nagy ünnepe volt: a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István jubileumi év. Természetes, hogy ezt az ifjúságnak is meg kellett érezni s végig kellett élnie. Ezért az iskolai év munkája főleg ezt a célt szolgálta. A tanítási órák, a kongresz- szusi jelvények év eleji ünnepélyes kitűzése, a vasárnapi exhortációk és a lelkigyakorlatok ezzel a nagy ténnyel kapcsolatban sajátságos színt s tartalmat kaptak. Magától értetődő dolog volt, hogy az ünnepek mindegyikén az ifjúság teljes számmal vett részt. A felsőbb osztálybelieknek örökké felejthetetlen lesz a férfiak éjjeli szentség- imádása. Külön meg kell itt említenem az intézet cserkészcsapatának katolikus tagjait, kik a kerületi vendéggondozó hivatal szolgálatában parancsnokuk, Frigyes Béla tanár úr, vezetésével külön munkát is végeztek. Az idei lelkigyakorlatot intézetünkben okt. 13—16-ig P. Elsasser Gyula S. J. tartotta. E helyt is hálás köszönetét kell neki mondanunkj aki e mellett Gásnár Gusztáv és Kanyó István hittanár urakkal együtt szíves volt segítségünkre lenni, hogy növendékeink minden