Budapesti Tanítóképző Intézet, 1937
15 bukásomig, ha rossz jegyet kaptam, mindig a tanáraim voltak a »hibásak«, és mindig ők voltak az »igazságtalanok«, sohasem én, Ebben az évben annyira haladtam előre ezen a téren, hogy sohasem volt magamban »panasz« a tanár urak ellen. Ha valamire figyelmeztettek, örömmel köszöntem meg, és arra törekedtem, hogy abba a hibába többet ne essem. Kár, hogy az életben nem lesznek mellettem a tanár urak, akik atyai jó szóval figyelmeztetnének, és nem csapnának le mindjárt vasmarkukkal, mint az élet emberei.« — B. szerint: »Mielőtt ítéletet mondtam volna, kerestem a lélektani indítékokat. Ezen az alapon találtam megnyugvást abban a büntetésben, amelyet a tanári testület rám mért.« Hatodik intelem. A szerint: »Vendégfogadás. Ennek udvarias megtételére többször nyílt alkalmam. Pl. mikor a nyíregyházi tanítónövendékek itt voltak, mikor vendég került az asztalomhoz vagy a kultúr- estre.« — B. szerint: »A vendégszerető magyar tulajdonság bennem is megvan. Szeretem a vendéget. Örömmel és szívesen beszélgetek el velük, ha nem kell tanulnom. Télen sokszor nem vettem jó néven, ha vendégek jöttek, mivel csak egy szobánk van, és így nem tudtam tanulni. Jó idő esetén azonban elbúcsúztam a vendégektől, és kimentem a rétre tanulni.« Hetedik intelem. A. szerint: »A barát megválasztására nagy gondot fordítottam. Tapasztalatból tudom, hogy a barátnak miive l vonzóereje van. Engem is követésre buzdít. T. B.-t IV. évest választottam barátomnak. Azt hiszem, nem fogok csalódni benne« — B. szerint: »Sajnos, a jóbarát után való törekvésem kudarcba fulladt « Nyolcadik intelem: A szerint: »Nemcsak magyarnak érzem és vallom magam, hanem arra is törekszem, hogy ez külsőleg, cselekedetekben is kifejezésre jusson. Legnagyobb haladást a magyarosság terén a magyar táncban és a magyar zenében értem el. A csárdást lelkesen táncolom, de a jazz még mindig viaskodik velem. Az év elején a cigányzene és a jazz közötti arány 50 : 50-hez volt. Ma már 70 : 50-liez a cigányzene javára. Remélem most már gyorsabban fog menni a 100-ra való kikerekítés.« — B. szerint: »Igyekeztem magamban kifejleszteni azt a készséget, hogy az értékes magyar hagyományokat kövessem.« Kilencedik intelem. A szerint: »Ez az intelem az imádság gyakorlásáról szól. Reggeli és esti imámon kívül is gyakran mondok egy- egy fohászt.« — B. szerint: »Nem imádkoztam volna lélekből, ha nem lett volna lelkiismeretem nyugodt. Nem beszélhettem volna a szívgárda ülésein Isten-szeretetről, ha magam nem törekedtem volna arra, hogy Istennek kedves gyermeke legyek. Hogy munkámnak mi volt az eredménye, azt a főtisztelendő úr, de talán méginkább a gyermekek és a gyermekek szülei bizonyítják. Ha szívgárda volt, mindenki örült. Mindenki előre készült a nagy eseményre. Ha elmaradt, sokan sírva kértek, (E. Mária és mások), hogy beszéljek a főtisztelendő úrral, hogy legyen gyűlés. Az édesanyák közül többen mondották nekem, (bár akkor még nem tudták, hogy én vagyok a vezető), hogy leányaik mennyire jobban szeretnek a Szívgárda üléseire járni, mint a múlt évben.
