Budapesti Tanítóképző Intézet, 1934
I. 1. A küzdelmek szerepe a tanítóképzésben. A.) A küzdelmek megindulása. Amikor arról gondolkoztam, hogy az évnyitó tárgyát a sok lehetséges és kínálkozó gondolatkörök melyikéből vegyem, eszembe jutott báró Eötvös Józsefnek az a munkája, amelynek címe: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az állada- lomra. Ez segített a tárgy kiválasztásában. Ugyanis úgy éreztem, hogy a sok lehetséges kérdés közül az lesz a legalkalmasabb, amely iránt korunkban a legtöbb érzék mutatkozik. Most az a kérdés, melyek korunk uralkodó eszméi, melyek napjaink vezéreszméi? — Ezek különböznek a szerint, amint a politikára, az irodalomra, a történelemre, a természettudományokra, a pedagógiára stb. gondolunk. A vezéreszmék különböznek a szerint, amint egy évre, egy évtizedre vagy több évtizedre gondolunk. Figyelmemet az elmúlt irodalmi hangulat kötötte le. Ebben azt találtam legjellegzetesebbnek, hogy mintegy újból felfedeztük Madách Imre nagy alkotását: Az ember tragédiáját. A Nemzeti Színházban újult erővel mutatták be, külföldi színpadon is szerepelt, Szegeden szabadtéri színpadon is előadták. Nem szándékozom Az ember tragédiájának tartalmát elemezni, arra sem gondolok, hogy esztétikailag méltassam, hanem alapgondolatát, vezéreszméjét szeretném a tanítóképzés szempontjából gyümölcsöztetni. Azt hiszem, nem nehéz megállapítani, hogy alapgondolata a befejezésben jut kifejezésre. Ebből a befejezésből : „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” — szeretnék erőt meríteni a magunk munkájára vonatkozólag. „Ember: küzdj és bízva bízzál!” Mit jelent ez a vezéreszme a tanítónövendék szempontjából? Ezt: „növendék: küzdj és bízva bízzál!” — Hát vannak a növendéknek küzdelmei? Vannak. És itt kapcsolódik beszédem az évzárás hangulatához. Csak röviden akarom azt jelezni, hogy a lelki élet fokozatos és folytonos fejlődése érdekében az évzárás kapcsolódjék az évnyitóhoz. A következő évben az évnyitó a lehetőség szerint bizonyos vonatkozásban kapcsolódjék az elmúlt évzárás hangulatához. A most felvetett kérdés igen alkalmas arra, hogy az elmúlt év végén keltett hangulatba belekapcsolódjam. Mikor az elmúlt iskolai év végén azt kérdeztem a növendékektől, hogy 3 —
