Budapesti Tanítóképző Intézet, 1934

is írja: „Az ember nem tökéletes, legfeljebb küzd a tökéletességért”. — Egész beszédemnek az a lényege, hogy felhívjam növendékeinket a tökéletességért való küzdelemre. Növendékünk szavaihoz annyit akarok még hozzá tenni, hogy a tökéletességért való küzdelem, már maga a tökéletesség bizonyos formája.

Akik a múlt év végén valamit elhatároztak magukban, vagy most határoznak valamit magukban, azokat kiváló gondolkodók nézeteivel is szeretném erősíteni. — Elhatározásaink elé néha akadályok tornyosulnak, erre nézve Epiktetos, a rabszolga filozófus a következőket mondja: „A betegség akadály a test részére; azonban nem akadály az akarat számára. A bénaság a kar akadálya lehet, de az akarat számára nem. Mindig ezt kell mondanod bármi ér téged! — S ekkor mindig azt fogod tapasztalni, hogy valami részére lehet valami akadály, de a te számodra nincsen akadály”. (Epiktet: Handbüchlein dér Morál. Leipzig, 80 lap. 15. lap.)

Ha valaki azt kérdezné, felmenteném-e az ifjúságot a küzdelmek alól, ha módomban volna ez a felmentés, akkor orré a kérdésre a következő feleletet adnám. Bizonyos küzdelmek alól esetleg felmenteném az ifjúságot, azonban a küzdelmek alól nem menteném fel. Erre nézve Pascal a következőket mondja: „Nem jó, ha mindennel bírunk, amire szükségünk van. Küzde- nünk kell mindig”. (Pascal gondolatai. Fordította Béri Gyula. Budapest, 222 lap. 129. lap.) - Lisieuxi Szent Teréz a következő felkiáltásokkal igazolja a küzdelmek szükségességét: „Ha az élet csak rózsát termett volna számomra, mi lett volna belőlem!” Ez a mi nyelvünkön azt jelenti, hogy a tanítónövendékből csak küzdelmek útján lesz vérbeli tanító. — Fiúk! Szilárd meggyőződésre akarunk szert tenni, — azonban ez sokszor csak erős küzdelmek, néha csak megrázkódtatások árán sikerül. Ilyen megrázkódtatás néha egy-egy lelki küzdelem, ilyen megrázkódtatás egy-egy bukás, vagy osztályismétlés stb. E kérdésre nézve Eötvös így nyilatkozik: „A geológok állítása szerint a hegyláncok azon helyeken támadtak, hol roppant megrázkódá- sok után a föld kérge egykor megszakadt, s így az emberi nem történetében, ami legszilárdabbnak látszik, csak nagy meg- rázkódásoknak maradványai”. (Báró Eötvös József: Gondolatok. Budapest, 340 lap. 262. lap.)

Kölcsey a haza szempontjából tartja szükségesnek a küzdelmet. Azt mondja: „Küzdeni és győzni tanulj. Kell küzdenünk s győzni a hazáért”. (Kölcsey Ferenc: Az ember, a gondolkodó, az író. Összeállította Sík Sándor. Budapest, 1924. 110 lap. 59. lap.)

Assisi Szent Ferenc Istenhez való közelebb-jutás érdekében tartja feltétlenül szükségesnek az akadályokat, a nehézségeket. Azt mondja: „Akit az Úr sok kísértéssel és csapással próbára nem tette, az ne tartsa magát Isten igazi szolgájának. A legyőzött kísértés valósággal jegygyűrű, amelyet Isten aján- 10 -