Budapesti Tanítóképző Intézet, 1931

tartottuk .és végül a csapat 15 jelöltjét ünnepélyes keretek között, meghívott vendégek előtt május ho i-en{avattuk fel.

Megemlékezve ezen ünnepélyeinkről, nem mulaszthatjuk eh hogy őszinte hálával ne adózzunk csapatunk mindazon jóakarata támogatójának, kik kedves megjelenésükkel ezen ünnepélyeink fényét emelték és önzetlen adományaikkal a. csapat táborozási alapját gyarapították.

Végül évi beszámolónk befejeztével megemlítjük, hogy a csapat parancsnoksága a tanév zárulásával egy, Százhalombatta község közelében fekvő, Duna-szigeten tervezi idei nyári nagytáborzását.

E) Wesselényi Sportkör.

Sportkörünk ezévi működéséről nem számolhatunk be olyan nagy diadallal, mint az elmúlt 2—3 esztendőben. Igaz ugyan, hogy olyan nagy hullám után, mint amilyen ezekben az években mutatkozott, amikor ugyanis rekordok döntésével sorozatos bajnokságokat szereztünk, némi esésnek be kellett következni, de a sportkör vezetője úgy érzi, hogy bizonyos mértékben az ifjúság versenyző ambíciója is csökkent. Pedig köztük volt még az országos rekordokat döntő nagy versenyző: Koltai-Koller Henrik, aki már a „nagyok“ között is feltűnő sikerrel képviselte a magyar nemzeti színeket. S mégis, a fiúk mintha egy kissé megdöbbentek volna ettől az országos hírű sikertől. Mintha azt érezték volna: talán nem is érdemes erőlködni, ha az ember nem lehet olyan nagy, mint Koltai. Pedig ez nemcsak országos, hanem európai, sőt világviszonylatban olyan rendkívüli eset, amely előtt a szakértők is csak a legnagyobb csodálattal állanak meg.

Holtainak ezek a meglepő eredményei eddig a következők:

1. Magyarország középiskolai és országos ifjúsági bajnoki távolugró rekordját 1930-ban 666 cm.-ről 683-ra s .majd 1931-ben 683-ról 7 m 11 cm.-re javította.

2. Az országos ifjúsági távolugró rekordot 1930-ban 684 cm.-ről 695-re, s majd 1931-ben a Berlin—Budapest közti válogatásnál (mikor győzelmesen Budapestet képviselte) 7 m 22 cm-e javította. Ez világviszonyaltban is szinte megdönthetetlennek látszó ifjúsági rekordteljesítmény. — Győzelmesen szerepelt Koltai-Koller Elenrik V. éves tanítványunk még Ausztria és Olaszország ellen is, mint nemzeti válogatott, amellyel nemcsak intézetünknek, hanem az összes tanítóképzőknek dicsőséget aratott, mert tanítónövendék eddig ilyen megérdemelt kitüntetésben nem részesült.

Hisszük, hogy kiváló atlétánk, akiről büszkén jegyezzük fel, hogy egyúttal kiváló tanuló is, még sok szép eredményt fog elérni mindnyájunk örömére és az egész nemzet dicsőségére. Meleg szívvel búcsúzunk tőle és aggódó szeretettel kísérjük további — hisszük, hogy a világbajnokság felé vezető — diadalmas útját.

Beszámolónkban azért nem feledkezünk meg a sportkör kisebb, de szintén lelkes szereplőiről sem. Ezek közül elsősorban Koltai

61