Budapesti Tanítóképző Intézet, 1930

3. Az önzetlen munka gyakorlása. 4. Az erkölcsi önállóság erősítése. 5. Az elégedetlenség levezetése. 6. A magam lelki életének vizsgálata mellett, a gyakorlóiskolai tanulók és embertársaim lelki életének megfigyelése. 7. A magyar nép, a magyar község testi és lelki élete. 8. A lecketanulás és a vizsgálatra való készülés átértékelése. 9. Könyvtárak szervezése és folyóiratok olvasása. 10. Az idealizmus erősítése. 11. Ifjúsági egyesületek fokozott támogatása. 12. Kiváló tanítók értékes életművének ismertetése. 13. A volt tanítványokkal való minél intenzívebb és gyakoribb érintkezés. 14. Bemutatása annak, hogyan kell valamilyen elméleti állás­pontot a gyakorlati életbe átvinni. E bevezető értekezlet, alapján a többi módszeres értekezleten a továbbképzésre való nevelés szempontjából tárgyaltuk a magyar nyelv és irodalom (Németh Sándor), a természetrajz és vegytan (Jaloveczky Péter), a természettan és mennyiségtan (Éber Rezső), végül a rajz és kézimunka (Tscheik Ernő) problémáit. 1. Gyakorlati kiképzés. A gyakorlati kiképzésben a tantervi utasítások szellemében jár­tunk el. A III. és IV. osztály növendékei a gyakorló-iskola alsó (I—IV. o.), az V. osztály növendékei pedig a gyakorló-iskola felső (111—VI. o.) tagozatában naponként váltakozva hospítáltak és — előre megadott szempontok szerint — tapasztalatokat gyűjtöttek a tanulók testi és lelki életére nézve. A IV. és V. osztály növendékei emellett figyelték a tanítói munkát és tanulmányozták az iskola berendezését és felszerelését. Az V. osztály növendékei pedig segéd­keztek a rendtartásban, az iskola adminisztratív munkáiban is s ezen felül szakszerű gyermektanulmányozást, valamint módszertani szemináriumi munkát is végeztek. A IV. o. tanítási gyakorlatait dr. Frank Antal és Váradi József vezették. A mintataivtásokat Drozdy Gyula mutatta be. Egy egy növendék átlag háromszor tanított. Az V. o. növendékei Frigyes Béla és Váradi József vezetése alatt végezték tanítási gyakorlataikat. A mintatanításokat Drozdy Gyula és Szalatsy Richárd mutták be. Egy-egy növendék átlag hat­szor tanított. Ezt a gyakorlatot némileg teljesebbé tették a helyettesí­téskor végzett tanítások, a gyakorlóiskolai tanulók foglalkoztatása az óraközi szünetekben és a tanulmányi sétákon és kirándulásokon, valamint a gyakorló-iskolai tanulók előkészítése az iskolai ünne­pélyeken való szereplésre. 41

Next

/
Thumbnails
Contents