Budapesti Tanítóképző Intézet, 1928
A szaklapokban megjelent örökbecsű cikkein kívül a következő munkái jelentek meg: Természetrajz az elemi népiskolák! V—VI. osztálya számára (Baló Józseffel). Kalauz a természetrajz tanításához (Baló Józseffel). Testtan és Élettan a tanítóképző-intézetek számára. Egészségtan a tanítóképző-intézetek számára. (Jaloveczky Péterrel). A testgyakorlás tanítása (Kmetykó Jánossal). A Magyar Gyermek Olvasókönyvei. Öt kötet (Drozdy Gyulával). Tanmenet és mintatanítások a Magyar Gyermek Olvasókönyveihez (Drozdy Gyulával). A beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának vezérkönyve, a népiskola I. osztályában (Drozdy Gyulával). A beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának vezérkönyve a népiskola II. osztályában (Drozdy Gyulával). A természeti és gazdasági ismeretek tanítása a népiskola III—IV. osztályában (Stelly Gézával és Stolmár Lászlóval). Körösi Henrikkel szerkesztette az Egységes Vezérkönyveket. Utolsó munkája: Az olvasás és írás könyve, felnőttek számára, melyet Drozdy Gyulával írt a Népművelés Könyveinek sorozatában. Ezt a munkáját már csak kefelevonatban láthatta. Végleges nyomásán éppen halálának napján dolgoztak az Egyetemi Nyomda gépei. Emlékezés Quínt Józsefre az intézet fennállásának 60. évfordulóján. Irta: Sztankó Béla. Korán elhunyt nagyérdemű barátom, ki az 1927. évi Értesítőben ez intézet regélőjévé avattál, megbocsájtasz nekem, ha sok más érdemeid felsorolását mellőzve, csupán igazgatói működésedről s az ezzel szorosabban összefüggő tevékenységedről szólok s megpróbálom működésedet intézetünk 60 éves életének távlatából tekintve egy-két szóval méltatni — krónikáshoz illően, mint akinek megadatott, hogy e hosszú időből majdnem egy félszázadon át figyelhesse meg az intézet életét s mint aki látta, hogy er intézet és a te lelked bensőleg összeforrottak, egymásra kölcsönösen és üdvösen hatottak. * Intézetünk működésének rövid négy évig (1869—1873.) tartott első korszakát a megalakulás verejtékes göröngytörése töltötte be. Az új intézmény életének kis patakja szirtről-szi'tre vágódva, szeszélyesen bukdácsolva, zúgva és zajongva kereste a medrét s hogy ezt a nyugodt medret nem egyhamar találta meg, annák az első szervezkedés elé tornyosuló, ma már egészen bemohosult s éppen ezért csak kevesek által ismert akadályok voltak az okai. * Új korszakot nyitott meg az intézet életében Gyertyánffy István — a magyar pedagógusoknak ma is élő Nesztora — aki a népnevelés és tanítóképzés klasszikus földjén, Svájcban szerzett gazdag tapasztalatait s nagyszerű elhivatottságát hozta magával. A hatalmas alkotások korszakának nevezhetnék az 1873 — 1898-ig terjedő éveket. 22.
