Budapesti Tanítóképző Intézet, 1927
22 A gyakorlati kiképzést az utasítás szerint bonyolítottuk le. A IV. és V. osztály növendékei névsor szerint naponként váltakozva látogatták a gyakorló iskolát és tapasztalataikról naplót vezettek. A IV. és V. osztály tanulói számos mintatanitást szemléltek. A meghallgatott tanításokat lejegyezték és utólag írásban kidolgozták. A IV. évesek előtt mintatanítást tartottak: Drozdy Gyula: Olvasás és írásból 4, beszéd- és értelemgyakorlatokból 2, számtanból 2, énekből 1, testgyakorlásból 1=10, Az V. évesek (előtt mintatanítást tartottak: Drozdy Gyula a népiskola összes tárgyaiból 19 Vadász Zoltán a népiskola több tárgyából 6 Szalatsy Richárd a népiskola több tárgyából 6 Quint József az olvasmánytárgyalásból és testgyakorlásból 2 Frank Antal olvasmánytárgyalásból 1 Mesterházy Jenő történelemből és földrajzból 2 Éber Rezső természettanból és vegytanból 3 Kishonti Barna énekből 1 A IV. évesek tanítási gyakorlatait Váradi József és Drozdy Gyula tanárok vezették. Olvasás-Írásból 13, beszéd- és értelem- gyakorlatból 19, számtanból 20, énekből 5, testgyakorlásból 3, összesen 60 tanítást tartottak. Minden IV. éves növendék legalább kétszer tanított. Az V. évesek tanítási gyakorlatait két csoportban Quint József és Frank Antal, Drozdy Gyula, Vadász Zoltán (az isk. év elején) és Szalatsy Richárd (az év további részében) tanárok vezették. A A beszéd- és értelemgyakorlatból 27, az olvasmány tárgyalásból 16, írás-olvasásból 3, fogalmazásból 19, nyelvtanból 17, számtanból és mértanból 37, földrajzból 16, történelemből 13, alkotmány tanból 14, fizikából 17, természetrajzból és gazdaságtanból 21, egészségtanból 4, rajzból 10, énekből 17, kézimunkából 7, testgyakorlásból 10, összesen 248 tanítást tartottak. Minden növendék átlag 13-szor tanított. Ezenkívül tanítottak az ötödévesek még olyankor is, amikor a gyakorló iskolai tanító előkészítésen vagy bírálaton volt elfoglalva. A gyakorlati tanításban arra törekszünk, hogy a jelöltek megtanulják a megfelelő anyag kiválasztását, a kiválasztott anyagnak megfelelő feldolgozását, a megértéshez szükséges eljárást és a segédeszközök használatát, a tanítás formális felépítését, világos tervezet készítését és végül mindezeken felül a gyermekekkel való közvetlen és természetes érintkezést. Ügy érezzük, hogy valamennyire sikerült növendékeink számára megnyitni azt az utat, amely őket tanítványaik lelke felé vezeti.
