Budapesti Tanítóképző Intézet, 1927
19 2. A tanítás. A tanítás teljesen az új tanítóképzőintézeti tanterv és utasítás, valamint az új népiskolai tanterv szerint folyt. A szakképzés határozottabb kiemelkedése meglátszik a növendékek pedagógiai gondolkodásán. Mégis még nagy nehézségekkel küzdünk mindazokban a tárgyakban, melyek tanításához nincs megfelelő tankönyv, különösen a pedagógiában és a földrajzban. Meggyőződtünk arról, hogy sem a jegyzet, sem az eredménytár, sem a tollbamondás nem pótolja a jó tankönyvet. A módszeres értekezleteken foglalkoztunk az egyes tanítások módszeres felépítésének módjával, a tanítási óra gazdaságos beosztásával és a tanulók eredménytáraival. A tanulók felelésével, magatartásával, öltözködésével. Az év folyamán összesen 18 tanári gyűlést tartottunk, 11 rendeset és 7 rendkívülit. a) A gyakorlatokra nagy gondot fordítottunk s különösen a rémet nyelvgyakorlatoknak nagy hasznát is látjuk. A szaktanárok a következőket jelentik a fakultatív németről: Az év elején jelentkeztek: az I osztályból 18-an a IV. „ 8 „ az V. „ 3 ,, összesen: 29-en Ezekből visszalépett (ill. kimaradt- az év folyamán 5, maradtak összesen 24-en. Heti 2 (közös) órán a IV—V. osztály a »György-féle Német Újságnak« rövidebb lélegzetű s főleg humoros cikkeit olvasta, amelyek főcélja a nyelvnek élőszóbeli gyakorlása volt. (Tartalmuk az érdeklődés felkeltésére és ébrentartására kiválóan alkalmas.) Ismereteik megszilárdítására a nyelvtannak szólam része szolgált. Az év utolsó szakaszában pedagógiai olvasmányokat is tárgyaltunk és az V. évesek a németi nyelven való tanítást is gyakorolták. Az I. osztály fakultatív 2 órája a tanári kar határozata értelmében — szorosan belekapcsolódott a rendes német nyelvi tanulás folyamatába, úgy hogy itt külön anyagról nem is kellett gondoskodni, mert a tantervben előírt penzum bőven elég volt. De meg is látszott az eredményen, hogy 2 óra helyett 4 áll a tanulók rendelkezésére. A tanulók általában komoly igyekezetei tanúsítottak a tárgy iránt s főleg gyakorlati nyelvkészség tekintetében vannak előnyben azokkal szemben, akik ezekre az óráikra nem jártak. Csak az a kár, hogy házi nagy elfoglaltságukra való tekintettel — a tanári kar határozatából kifolyólag — a délutáni órákra feladatot adná nem lehetett, pedig élő nyelvtanulásnál a gyakorlaton múlik minden. Az eredmény azonban a körülményekhez képest egészben véve kielégítő volt. (Horvay.)