Budapesti Tanítóképző Intézet, 1917

Tartalom

33

eítéróleg a 90,421/917. számú rendelet újból szabályozta. E rendelet értelmében szeptember hónapban a gyakorló iskola vezetőjének mintatanitásai alapján a pedagógia tanára kifejtette az írás-olvasás tanitás célját és módszerét. A növendékek megismerték az olvasás- irás előgyakorlatait és összeállították a meghallgatott tanítások tervezetét. Október hónapban a pedagógiai tanárnak bemutató tanítása alapján általános didaktikai kérdések kerültek megbeszélés alá, úgy hogy a gyakorló iskola vezetőjének október 111. hetében tartott mintatanitását a növendékek már teljesen tudatosan végig hallgathatták és a következő betű tanítására előkészithetők voltak. A IV. héten meg is kezdték a tanulók a tanítási gyakorlataikat. Először saját osztályukban tanítottak, osztálytársaikat gyakorlóiskolai tanulóknak tekintve, majd novemberben a gyakorlóiskolában is tanítottak. Novembertől kezdve a gyakorlati kiképzés az előző években megállapított elvek alapján történt. Az év második felében tartott tanfolyamok miatt azonban a gyakorlati kiképzés rendjét meg kelletett változtatni. A tanfolyamok számára uj tanmenetet készítettünk, melyben tekintettel voltunk ugvan az idő rövidségére, de mégis arra törekedtünk, hogy a tanfolyam hallgatói a 111. osztály gyakorlati kiképzés módjairól teljes képet kapjanak és megismerhessék azon legfőbb didaktikai és methodikai elveket, melyeket az olvasás irás, az olvasmánytárgyalás, a számtan, a beszéd és értelemgyakorlat tanítása alkalmával okvetlenül figyelembe kell venni.

A ill-ad évesek egész évi tanítása tárgyak és osztályok szerint.

Tárgy: Osztály

I.

II.

III.

IV.

Összesen

Irva-olvasás — — —

7

—

—

—

7

Beszéd- és értelemgyakorlat

4

3

—

—

7

Olvasás — — — —

—

4

3

2

9

Számtan — — — —

6

4

—

—

10

összesen :

17

11

3

2

33

A IV. évesek gyakorlati kiképzésével kapcsolatban állandóan igyekeztünk a pedagógiai ismereteket kiegészíteni és mélyíteni. Erre a célra az a) csoportban is, a b) csoportban is egyszerre csak egy tárggyal foglalkoztunk s az egyes tanítások előkészítésével és a megbeszélésekkel kapcsolatban állandóan kiegészítettük a növendékek általános tanitástani és módszertani ismereteit.

Az a) csoportban a magyar, történelem, alkotmánytan, földrajz, és ének ; a b) csoportban a mennyiségtan, természeti tárgyak, gazdaságtan, rajz, kézimunka és torna köréből dolgoztunk fel tételeket. Ennek megfelelőleg az a) csoportban Sztankó Béla, Horvay Ede és Dr. Radnai Oszkár, a b) csoportban Snasel Ferenc, Stepankó Albert, Lechnitzky Gyula, Hrabetz Nándor és Kmetykó János képviselték a szakjelleget. Quint József és Ligárt Mihály egész éven át vezették a gyakorlati kiképzést.

3