Budapesti Tanítóképző Intézet, 1903
49 sokszög és a kör. A kör körül irt szabályos sokszög és a kör. Körmérés. А тг meghatározása. A kör kerületének és területének kiszámítása. A körgyűrű, a körczikk és körszelet területének kiszámítása. IV. osztály. A körbe és a körön kívül irt sokszögek oldalainak kiszámítása a sugárból. A kör mérése; számolási feladatok. A térbeli alakok. A sik meghatározása és keletkezése. Az egyenes és a sik kölcsönös helyzete; két sik kölcsönös helyzete, a lapszög; három sik kölcsönös helyzete, a testszög vagy szöglet. A szögletek tulajdonságai. A szögletes testek: hasáb, gúla, szabályos testek keletkezése és leírása. A görbe felületű testek: henger, kúp, gömb keletkezése és leírása. A testek hálózatának szerkesztése és felületének kiszámítása. A testek köbtartalmának kiszámítása s az ide vonatkozó képletek levezetése. Vili. Természettudományi tárgyak. A) Állat- és növénytan. II. osztály. Ősszel: Erdei fák és cserjék: barkások, szil-, juhar-, hárs-, kőris-, som- és bengefélék; az akáczfa. A tűlevelűek vagy tobzosok. A virágtalan növények: előtelepesek, mohok és telepesek. A külföldi növények közül: a kávéfa, theacserje, kakaófa, fűszernövények, narancsfélék, fügefa és rokonai, olajfa, a nevezetesebb külföldi pillangósak, gyapotcserje, kaucsukfa, kaktuszfélék, pálmák, banánok, ananász- és ágávéfélék, rizs, cukor- és bambusznád. A téli hónapokban : a gerinctelen állatok közül az ízeltlábúak, puhatestűek és férgek behatóbb, a tüskebőrűek, bélnélküliek és az őslények rövidebb ismertetése. Az állatország rendszeres összefoglalása. Tavasszal: a hazai mezőgazdasági és ipari növények ismertetése. A növénytan általános részéből: a növények külső tagjainak s belső szerkezetének, a sejteknek és szöveteknek ismertetése. A növények életműködései. A növények földrajzi elterjedése és rendszeres felosztása. B) Ásvány-, kőzet- és földtan, kapcsolatban a vegytannal. III. osztály. A kémiai változások s azok feltételei, szétbontások és összetevések, összetett és egyszerű testek fogalma. Az oxigén. A levegő összetétele. Az oxidok. A fémek osztályozása. Vegyülési hajlam. Vizbontó fémek. Hidrogén. A viz összetevése; a vízről. A sósav, chlor és vegyületei. Atomelmélet. Savak, bázisok, sók. Halogén-elemek; a konyhasó és stassfurti só. A fotografozás. A fluor és üvegetetés; a fluorit. A salétromok és a salétromsav. Lőporgyártás. A kénsav és sói: keserűsó, csudasó, timsó, vas- és rézgálic, a gipsz és súlypát. Kénessav. A szalamiasó és az ammóniák. A nitrogén körútja a természetben. A borax és borsav. A fosz4
