Budapesti Tanítóképző Intézet, 1901
36 osztály. Ez osztályban az Írásbeli dolgozatok czélja az volt, hogy a tanulók, a mire a III, osztályba fellépnek, tudjanak jól szerkesztett tanítási tervezetet írni. Ebből a czélból, mikor a módszertan tanmenete szerint lehetséges volt: a) az összekötő előkészítés és czétkitűzés zz. formális fokra nézve tettek próbákat 1. az »r« hang ismertetése zz. tételhez; 2. az Appenini félsziget földrajzi ismertetése ez. tételhez; b) gyakorolták azután az új anyag egységekben ez. formális fokot: 1. »m« betű ismertetése ez. tételhez készítvén tanítási egységeket s ezt próbálva egy olvasmány tárgyalásán is, a mint az a gyakorlóiskolában tanításra került; c) harmadik fokon már egész tervezeteket próbáltak szerkeszteni ezen beosztás szerint: Tanítási tervezet. Hely, Idő, Tárgy, Anyag, Tanító, Főbiráló. E szempontok szerint adatok elősorolása. I. Vázlat. 1. Összekötő előkészítés és czétkitűzés stb. 2 .Az új anyag egységekben stb. 3. A társítás stb. 4. Rendszer stb. 5. Összefoglaló ismétlés, begyakorlás stb. Arról itt még nem lehetett szó, hogy e formális fokok egyike-másika alkalmilag el is maradhat. Ezeken kívül minden II. éves növendék irt gyakorló-iskolai jegyzeteket 10—20 lap terjedelemben két-két ízben történt hospitálásáról. III. osztály. Ez osztályban a) a különböző tanítási tervezetek, b) a bírálatok és c) a birálatok alkalmából a főbiráló által vezetett jegyzőkönyvek voltak az írásbeli dolgozatok. IV. osztály, aj A tanítási tervezetek, b) birálatok, c) jegyzőkönyvek és d) a gyakorló iskola mind a négy osztályáról vezetett rendszeres haladási napló voltak az írásbeliek tárgyai. II. Magyar nyelv és irodalom. A) Magyar nyelvtan. I. osztály, a) Nyelvtani anyag. A magyar nyelv. A magyar irodalmi nyelv. Történeti, tájnyelv, gyermeknyelv. A magyar nyelvjárások részletes ismertetése. A nyelvtan fölosztása. A szóhangok száma és osztályozása. A magánhangzók, időmérték, hangfokozat és szájnyílás szerint. A mássalhangzók időmérték, száj- részek és hangrezgés szerint. A szóhangok változásai a beosztási szempontok szerint. A hangtani helyesírás. A szók fajai. A szótörzsek. A képzők és ragok. A főnevek fajai, képzése, ragozása; mondattani szerepük. A melléknevek fajai, képzésük módja, ragozásuk. Szerepük a mondatban. A számnevek fajai, képzése, ragozása. Tisztjük a mondatban. A névmások fajai és ragozása. Névmások a mondatban. Az igék fajai. Az igeképzés. Az alanyi és tárgyas ragozás. Ikes és iktelen igék. Az igemódok, módjelek. Az igeidők. Időjelek. Az igeragozás rendszeres áttekintése. Névalakok. Az ige tiszte a mondatban. A határozó szók fajai, képzésük módja. Fokozásuk és ragozásuk. A határozó szófajták szerepe
