Budapesti Tanítóképző Intézet, 1901
27 :re a legtermészetesebb ingereket nyújtja, továbbá az ifjúsági iképző-kör, mely az önmunkásság felélesztésére, képességek puhatolására, képzelt erők leleplezésére a legjobb eszközöket Sújtja. Előmozdítója a tanításnak az internatus, mely a bentlakó növendékkel szigorúan végrehajtatja, első sorban azt a munkát, melyet i órarendi tárgyalások minden tanulótól megkívánnak: ez a leczke legtanulása, mely a végén is első kötelessége a tanulónak. Az iskolának gondja volt arra, hogy még a gyakorlati társakban is, pl. hegedű, zongoragyakorlatok, módot nyújtson arra, íiszerint még a teljesen itt kezdő is haladhasson e tárgyakban is. A tanári kar már az ujonan létesült ifjúsági önképző-kör lapszabályainak megalkotásában gondot fordított arra, hogy az ítézetben mindenféle képesség megtalálja a maga illő ápolását; jret nyitott e körben minden szaknak, csak azt mondván ki, hogy linden foglalkozás közepette a tanítói pálya szempontjai emelkedjek ki. A tanári kar tagjai biztató segítői voltak az egyes szakokban ‘aló próbálkozásoknak és szigorú visszariasztói, a hol kellett, a zertelenségeknek és tartalmatlan fecsegéseknek. Még arra is volt gondja az intézetnek, hogy a kézimunka ■rái is, miközben a kéz ügyességét mozdítják elő, a népiskolai anitó szakszerű munkájának támogatói lehessenek s a mellett magyar nemzeti motívumokon alapulók. Többet nem is említve, a gyakorlati tanítások tere is a lehető- eg, daczára, hogy a képzőnek csak egy 4 osztályú gyakorló-iskola ill rendelkezésére, megműveltetek s hogy a jelöltek e munkát nennyire elsőrendűnek vallják, mutatják az ifjúsági segitőegyesü- ettel kapcsolatban évenként tartani szokott tanítási versenyek. A mi a nevelést illeti, az intézet mindenha vezércsillagának *:artja a vallásosság és hazafiasság eszméit. Megtoldva e fényes eszmék más tanítói erények különös hangsúlyozásával, ott hangzottak állandóan a caihedrán, ünnepeken, az intézet minden rendű működésében. Ez eszmék ihlették meg a szeptember 5. napján tartott év- megnyító, valamint a junius 15-én tartott évzáró ünnepet. Ezek hangzottak el az iskolai ünnepélyeken, úgy, hogy a •tanári kar alig szalasztott el alkalmat, melyben ezek irányában, úgy tettekkel, mint más vezető ténykedéssel ne hathatott volna. Tanítónak elsőrendű erénye a pontosság, rendszeretet, kötelességteljesités, fogékonyság az iránt, a mi jó, szép, igaz; ezekre mindre különböző rugókat nyújtott az iskolai élet s a közben nem ^szenvedett sérelmet a test nevelése sem, minek ugyan állandó akadálya az intézet helyiségének szűk volta; de azért a május 30-án lefolyt intézeti tornaverseny mutatta, hogy tanító-növen- idékeink e téren is többféle képességekkel bírnak s azokat többé- kevésbbé művelték is.
