Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
51 Állattan a téli hónapokban: a gerinczes állatok ismertetése. Előbb tartózkodási helyük szerint csoportosítva, később pedig a tárgyaltak rendszeres összefoglalása. A tavaszszal virágzó növények közül: a hóvirág (nárczisz, pompás nőszirom), az ibolya; a leány-, mezei-, erdei-, berki- és boglárkökörcsiny, saláta- és réti szironták, gólyahir, tavaszi hérics; a tavaszi kankalin, pettyegetett tüdőfű (fekete és gumós nadálytő); az alma- és mandulafélék, a diófa, a ribiszkefélék, az akáczfa, orgonafa, vadrózsa (málna, eper vagy szamócza), liliomfélék (tulipán, jáczint, fehér liliom, májusi gyöngyvirág stb.), kosborfélék; a mérges burgonyafélék (csalmatok, redősszirmú maszlag, maszlagos nadragulya, ebszőlő és fekete csucsor); a mérges ernyősök (büdös bürök, mérges ádáz, gyilkos csomorika) leirása. II. osztály. Őszszel: Erdei fák és cserjék: barkások, szil-, juhar-, hárs-, kőris-, som- és bengefélék; az akáczfa. A tűlevelűek vagy tobzosok. A virágtalan növények: előtelepesek, mohok és telepesek. A külföldi növények közül: a kávéfa, theacserje, kakaófa, fűszernövények, narancsfélék, fügefa és rokonai, olajfa, a nevezetesebb külföldi pillangósak, gyapotcserje, kaucsukfa, kaktuszfélék, pálmák, banánok, ananász- és ágávéfélék, rizs, czukor- és bambusznád. A téli hónapokban : a gerincztelen állatok közül az ízeltlábúak, puhatestűek és férgek behatóbb, a tüskebőrűek, bélnélküliek és az őslények rövidebb ismertetése. Az állatország rendszeres összefoglalása. Tavaszszal: a hazai mezőgazdasági és ipari növények ismertetése. A növénytan általános részéből: a növények külső tagjainak s belső szerkezetének, a sejteknek és szöveteknek ismertetése. A növények életműködései. A növények földrajzi elterjedése és rendszeres felosztása. B) Ásvány-, kőzet- és földtan, kapcsolatban a vegytannal. III. osztály. A kémiai változások s azok feltételei, szétbontások és összetevések, összetett és egyszerű testek fogalma. Az oxygén. A levegő összetétele. Az oxydok. A fémek osztályozása. Vegyülési hajlam. Vizbontó fémek. Hvdrogén. A viz összetevése; a vízről. A sósav, chlor és vegyületei. Atomelmélet. Savak, bázisok, sók. Halogén-elemek; a konyhasó és stassfurti só. A fotografozás. A fluor és üvegetetés; a fluorit. A salétromok és a salétromsav. Lőporgyártás. A kénsav és sói: keserűsó, csudasó, timsó, vas- és rézgálicz, a gipsz és súlvpát. Kénessav. A szalamiasó és az ammóniák. A nitrogén körútja a természetben. A borax és borsav. A foszfor, foszforsav és sói; apatit. A foszfor hydrogén. A gyufagyártás. A szénsav és sói: sziksó, hamuzsir, mészkő, dolomit. Szénoxyd, szénszulfid. A kali- és nátronlúg. A feloldott szénsav, savanyúvizek, kemény és lágyviz. A kovasav és sói: kvarcz és fajtái, üveggyártás, földpátok, agyagföldek, cserép- és porczellánedények gyártása, a termőföld alkotórészei, csillámfélék, amfibol, augit, olivin, szerpentin, 4*
