Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
33 A növendékek az országos tornaversenyen. Az intézet növendékei, szám szerint 80-an, részt vettek az 1901. május 26-án és 27-én megtartott országos tornaversenyen. Ez alkalommal állandó vezetőjük a szaktanár, Oheroly János tornatanár volt, de felügyelő és kisérő tanárok gyanánt elkísérték őket a pályára első napon Dr. Baló József ez. igazgató, vezetőtanár, Miklós Gergely és Farkas Sándor tanárok, második napon pedig. Sztankó Béla, Horvay Ede tanárok. Az intézeti csapat a legnagyobbak közé tartozott a versenyen s hogy iskolánk, daczára az ifjak nagyon korlátolt anyagi állapotának, ily szép számú képviselettel jelenhetett meg a küzdőtéren, hálásan jegyezzük fel, hogy abban nagy része volt a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium e czélra és tornaszerek pótlására utalványozott 300 koronányi adományának. Iskolánk csapata az országos tornaversenyen tisztességgel állotta meg a helyét, főképen a rend- és szabadgyakorlatokban, melyekben fegyelmezett, szabatos, egyöntetű mozdulatai alig hagytak kívánni valót fenn. Az egyes és összetett versenyekben a nyert díjak nincsenek ugyan arányban a megjelentek nagy számával, de ezekben is hat növendék babért aratott, a mint neveik itt feljegyeztetnek. 100 méteres futásban második díjat nyert: Merényi Lajos II. osztálybeli növendék, és harmadik díjat Szekeres Ferencz I. osztálybeli növendék. 150 méteres futásban első díjat nyert: Szalatsy Richárd IV. osztálybeli növendék, és második díjat Jónás János III. osztálybeli növendék. Rúdmászásban első díjat nyert: Varga Győző II. éves, növendék, és második díjat nyert Zsidó Lajos I. osztálybeli növendék. Jutalmat nyert Hermann Károly III. osztálybeli növendék is. A növendékek közreműködése a népszámlálásban. Az 1901. január hó 1-én megkezdődött népszámlálás biztosait a fővárosban első sorban a főváros községi tanítói közül toborzottá a statisztikai hivatal, másodsorban a polgári tanítóképző-intézet és harmadsorban iskolánk növendékei közül. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium beleegyezett, hogy az erre kiválasztott növendékeink ebbeli feladatukat elvégezhessék, s a rendesen január 3-ig tartó karácsonyi szünetet 1901. évi január 12-ig terjesztette ki. A tanári kar, habár tisztában volt azzal, hogy a karácsonyi szünet ily mértékű megnyújtása didaktikai szempontból s talán a fegyelem tekintetéből is észrevehető lesz, örömmel látta, hogy 3
