Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913

Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - III. A Glöckelsberg-palota

30

római feliratos és domborműves követ találtak.1 Mikor ezt a rondellát építették, átszakították a budai római köveket és befalazták. Úgy látszik, hogy a mostani piaristaház közelében a középkori építkezésekhez sok római követ használtak föl. Már többször említettük, hogy a mostani Régipósta-utcában a XVIII. században még rondella állott, melyről ez utcát is Rondella-utcának nevezték. Erdős Istvántól tudjuk, hogy ezt a XVIII. század derekán római erődnek tartották.1 2 Ez is római kövekből épülhetett, mint az eskü-téri és befalazott feliratos kövei vagy domborművei miatt azt hitték, hogy a rómaiak emelték.

1799 ápr. 13-án a Glöckelsberg-ház udvarán a kapu mellett a föld két lábnvira lesüppedt. A süppedést az előző évi árvíznek tulajdonították, de Dományi Márk házfőnök nem érte be ezzel a magyarázattal, hanem fölásatta a helyet. «Eleinte azt hitték, hogy valami ó-pincére bukkantak, de több hozzáértő is megtekintette és megállapították, hogy ez valamikor római melegfürdő lehetett, olyan, amilyent több évvel ezelőtt Óbudán födöz- tek föl. A padozat alatt kőoszlopok vannak, úgy elrendezve, mint ahogy a téglavető kemencékben szokott lenni. A tűz átjárja az oszlopok térközét és átmelegíti a padozatot. Ez az üreg a kollégium kapuján bejövét jobbra két ölnyire van, a faltól körülbelül két lábnyira.»3

Kíváncsian vártuk, hogy mikor kerül elő a római fürdő, végre f. évi április havában a házi krónikában megjelölt helyen csakugyan ráakadtak egy nagy kiterjedésű hypocaustumra. Alaprajzát a 9. sz. kép tünteti föl, de nem teljesen, mert több részletét a rajz elkészülte után tárták föl. A Glöckelsberg-palota kapuja alatt kezdődött és csaknem a Kötő-utcáig terjedt. Az új épületben a galamb-utcai tornacsarnok és annak folyosója emelkedik fölötte, benjuílik az új gimnázium udvarára is, de ott már nem tárták föl.

Kuzsinszky, Finály és Éber László kétségbevonhatatlanul megállapították, hogy az épület nem római, hanem török eredetű. Az itt használt hypocaustum (suspensura) a hasonló római berendezéstől nemcsak a pillérek elhelyezésének pontatlanságával és anyaguk rosszabb voltával különbözik, hanem Kuzsinszky

1 Kuzsinszky Bálint: Budapest régiségei VII. 5—66. 1. Arch. Ért. 1898. évf. 446. 1.

2 «Bundella seu propugnaculum Romanorum.» Hist. coll. Pesthiensis S. P. 30. 1.

3 Hist. coll. Pest. S. P. 81-82. 1.