Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913

Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - III. A Glöckelsberg-palota

27

kel, franciával, kiknél fogságot is szenvedett. Bemutatott címerét elfogadja és kibővíti.1

1697-ben felesége Pesten megvette a Heissler-féle telket (277. sz.), mely a Főtértől (Városház-tér) a Dunáig nyúlt ki. Itt kezdtek építkezni, úgy látszik, még 1700 előtt.

III.

A Glöckclsberg-palota.

Mikor a Glöckelsberg-palota helyén épülő új piaristaház alapjait ásták, különböző korokból való építkezések nyomai tűntek elő. A galamb-utcai szárny alatt 4—6 méter mélységben hatalmas, faragatlan kőből való 3—4 méteres falak húzódtak a templom felé. Ezeket eltávolították, mert ide épül az új gimnázium legnagyobb teherbírást kívánó része, a tornacsarnok s fölötte a kápolna. Le kellett ásni a szilárd talajig, ezt pedig csak nagy mélységben érték el. E kövek kidolgozatlan volta s a fal feltűnő vastagsága arra enged következtetni, hogy itt a középkori vár egyik alapfalát találták meg.

A felsőbb rétegekben, de inkább csak a lebontott palotának a kaputól a Kötő-utcáig terjedő szárnya alatt római és középkori faragott kövek roncsai bukkantak elő. A legépebb római követ a palota udvarán a még most fennálló három- emeletes gimnáziumi épület bejáratától másfél méternyire találták 1'60 m. mélységben. Sima lapja volt fölül, úgy hogy a munkások csak akkor vették észre, hogy domborműves kővel van dolguk, mikor már egyik részét összetörték. A követ Jászai Rezső dr. házfőnök a fővárosi aquincumi múzeumnak engedte át, ahol Kuzsinszky Bálint dr. igazgató, kinek szívességéből a sírkő fényképét is közölhetjük (

6. kép), összeállította és feliratát megfejtette.

Az eredetileg hármas tagozású kő felső tagja az elhunyt lovas mellképével hiányzik. A középen volt ábrázolás, nyergeit lovat vezető férfi, elég jól felismerhető. Az alsó tagozaton volt feliratból a következő szöveg olvasható:

FLAVSBLANDIFDO MOBATAvEQ VÉS ALEFRONTONIAAE

1 Címerét 1. Siebmachernél (134.)