Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913
Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - I. A piaristák első telke
11 A jezsuiták meghajoltak a parancs előtt és nov. 17-én elhagyták a plébániát. Erdős István, a pesti piarista ház első krónikása 1722-ben, amikor itt tanított, Kácsor Mihály sekrestyéstől hallotta az esetet. Kácsor szerint a dolog abból indult ki, hogy Ambler Tamás eisenthali Eisenrich Sámuel városi tanácsos és kereskedő boltjában1 szóbeszéd közben összeszólalkozott Eisenrichhel és Ne- ander János városi kapitánnyal. Ezek kiutasították, minthogy azonban Ambler ellenkezett, Neander kituszkolta a boltból. Neander később, kénytelen-kelletlen, elégtételt adott és megkövette a durván megsértett plébánost. Színleg megbékítitek, de Neander bosszúból felbiztatta Amblert, hogy a dézsma-ügyben ne engedjen, ami által rájuk zúdította az érsek haragját. Azt is Ká- csortól hallotta a krónikás, hogy a jezsuiták az erőszakos eltávolítástól tartva, egy este két halászbárkára rakták fel ingóságaikat s elszállították Budára.1 2 A jezsuiták érthető szomorúsággal távoztak el Pestről, ahol n^olc évig nehéz viszonyok között odaadó buzgósággal működtek és ahol iskolát is akartak alapítani. A város meleghangú nyilatkozatban ismerte el lelkipásztori érdemeiket.3 Távozásuk a hitélet szempontjából nagy veszteséget jelentett, mert a helyükbe lépő világi plébános egymaga nem tudta ellátni azt a sokféle egyházi funkciót, melyet ők meghonosítottak. Különösen a magyar hívek zúgolódtak, mivel a három jezsuita közül az egyik magyar hitszónok volt, ezt pedig most nélkülözniük kellett.4 Méginkább sajnálták, hogy egy olyan rendet veszítettek el, mely előbb-utóbb bizonyosan iskolát nyitott volna. A szat1 Eisenrich házát (jelenleg Párisi-utca 1.) Rómernél a 72., Baliánál pedig a 365. szám alatt találjuk. 2 História domus Pesthiensis S. P. 4—5. Budapesti k. r. levéltár. — Az Acta irreg. egyik jegyzete (1710. nov. 20.) Neandert is azok között említi, akiknek áskálódásai miatt a pesti plébániát elveszítették. Ebből az látszik, hogy Kácsor elbeszélésének van valami alapja, de abban bizonyára téved, hogy még 1710-ben is a sekrestyésházban laktak és innét hurcolkodtak volna át Budára. A sekrestyésház a plébániatemplom előtti téren állott, az eskü-téri hídfő helyén. Lehet, hogy eleinte itt is laktak, de 1704 dec. 10-én már átköltözködtek a Schweidler-telken épült rezidenciába. A Budára szállított csekély értékű ingóságok leltára megvan az Acta irreg. között. 3 1710. nov. 15. Acta irreg. coll. Bud. S. I. 4 «Fremebat interea populus maximé Hungaricus iám paslore desti- tutus et bonis omnibus deplorantibus.» Hist. coll. Bud. S. I. 82. 1.
