Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1911

A 1911/1912. iskolaévben végzett anyag

AZ 1911/1912. ISLOLAÉVI5EN VÉGZETT ANYAG

37

T. k. Suták József : Algebra, I. r. A planimetria főbb tételei a körmérés kivételével. — T. k. Lóky B.: Mértan. — Heti 3 óra.

Dr. Vörös Cg rill.

Görögpótló rajz. Keleti és középkori díszítmények rajzolása és festése. Kapcsolatosan az egiptomi, asszír, perzsa, indiai, kínai, japáni, szaszanida, magyar, mohammedán stílusok emlékeinek és ornamentumainak ismertetésével, eredet, fejlődés, elterjedés, alak és szin tekintetében. Gipsz- és faminták után

való rajzolás. — Heti 2 óra. TT . ,, ,.

J Huszka József.

Testgyakorlás. Rendgyakorlatok. A szakaszok felállítása. Húzódás, párok, kettős párok alakítása, mozdulatai, alakváltozásai, fejlődés párokból és kettős párokból, a menetelés szabatos gyakorlása. Az alsó négy osztály rendgyakorlatainak ismétlése, mint a szabadgyakorlatok vezetésére alkalmas felállítások. Szabadgyakorlatok. Ellenkező mozdulatokkal, négyütemes összetett szabadgyakorlatok kézi szerekkel (súlyzó, fabot, vasbot, farúd). A sorok ellentétesen is végzik a gyakorlatokat. Birkózási szabad- gyakorlatok kettesével, hármasával, társas gyakorlatok. Légzőgyakorlatok. Szertornázás az összes szereken. A szertornázás csapatokban történik. Palánkon és rácson svéd gyakorlatok. Kitartó futás 5 percig. Játékok: Körróta. Hajító labda. Szökdelő- kör. Rugólabda. Füleslabdázás. Kötélhúzás helyből, nekifutással. Heti órá: 2.

Hámos Nándor.

VI. osztály.

Osztályfőnök: Mátrai János.

Hittan. Erkölcstan az 1900. évi Püspöki Tanításterv és Utasítások szerint. — T. k. Erkölcstan. Heti 2 óra.

Dr. Schütz Antal.

Magyar nyelv. Poétika. Bevezetésül a költészetről általában. Az epikai, lírai és drámai költészet műfajainak elmélete mindig olvasmányok alapján. A nagyobb költői müvek közül a Szigeti veszedelemnek, Zalán futásának, Buda halálának, Toldi szerelmének, Sophokles Antigonéjának, Shakespeare Coriolanusának, Kisfaludy K. A kérők c. darabjának iskolai olvasása és magyarázata. Kiegészítésül a szépről és a szép kifejezéséről. — T. k.