IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1915

I. Háborús líránk

Bálintok, a kuruc énekesek lelkének, vitézi katona-költészetének. — A háború viharában megtalálta önmagát, meglelte a hangját s ezzel döntő bizonyságot tett magyarsága, költői ereje, irói missziója mellett.0) Költészetének tárgya: hazafiság, csataképek, honvágy családi szeretet és a barátság. „Költeményeiben benne van forrongó, vágyódó lelkünk, magyar szivünk, bizodalmunk, hitünk, szabadságszeretetünk és izzó gyűlöletünk az elnyomatás, a zsarnokság ellen“.7) Kifejezésre jutnak emellett az anya gyöngéd érzései és a hitves eszményi szeretete is; de költményei között azok a maradandók, melyekben kifejezést tudott adni a küzdő katonák örök emberi érzéseinek. „Eszménye a harcok között is a béke és átkot mond arra, aki a nagy vérontást felidézte“.8)

Szepessy László, a doberdói fennsíkon hősi halált halt ifjú katonapoéta, két füzetben adta ki a háborúval összefüggő verseit. Könyvei (Virágosvonattól a vöröskeresztesig s Katonaversek) ha nem terjedtek is el annyira, mint Qyónié, de hű tükrei költőjük érzéseinek. Szepessy verseiben a hazafiság mellett családi érzése s benső vallásossága is kifejezésre jut.

Hangay Sándor a déli harctér küzdő katonája. Zengő Golgota c. gyűjteménye tartalmaz egynéhány háborús verset is, melyek, valamint a harctérről küldött s a lapokban megjelent egyes költeményei, mély érzésének formás kifejezői. Kívülük gyűjteményekkel szerepelnek még: Antaiffy Endre, Bathó János, ifj. Ditrói Nándor, Dutka Ákos, Ernőd Tamás, Halmágyi Sándor, Hedvig-Hidvégi János, Kiss Menyhért, Lampérth Géza, Pakots József, Peterdi Andor, Szász Károly, Szász Menyhért, Szávay Gyula, ifji Wlassits Gyula stb.

Megszólalnak a régiek is, köztük veterán koszorúsunk Lévay József, azután Kiss József, Endrődi Sándor, Ábrányi Emil, Yáradi Antal, Szaboleska Mihály, Kozma Andor. Több költőnk néma maradt; pedig a költőknek koruk lelkét kell kifejezniük s „nem a koruk után, hanem koruk előtt kell lobog- niok.“

Több ismeretlen név is bukkant föl a homályból. Fönnmarad-e hirök-nevök, az idő dönti majd el. Most koruk lelkének megérzői s hü kifejezői. Egy-egy versük — sokszor egy-egy hangulat csupán — találóan adja vissza a mai nagy idők lelkét. Háborús termékeink nagy halmazából azokat a verseket válogattuk ki főképen, melyek legtalálóbban fejezik ki a magyar katona páratlan vitézségét, valamely dicső hadi tettet, vágyódást a tűzhely után (szülők, gyermekek, hitvesek), a tábori életet,

') Anka J.: A háború költője. Élet. VII. 43. sz.

:) Vajda Gy.: A háború költészete. (Szemelvények.) 29.

s) Zolnai B.v A világháború költője. Népművelés. X. 886. 1.