IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1914
VI. Az iskola működése
42 fordulásuk, előállításuk, főbb vegyületeik, alkalmazásuk s rövid történetük. Fontosabb analytikai módszerek. Soektuálanalysis. Ásványtan: az elemek, oxydok, sulfidok, subátok, carbonatok, phosphatok, chloridok, silicatok alaki tulajdonságuk, előfordulásuk, alkalmazásuk, megváltozásuk és egyéb sajátságaik szempontjából. A föld felszínének és belsőbb rétegeinek változásait előidéző tényezők. Kőzetalkotás Vulkáni működés. Tanár: Krausz Vilmos. Mennyiségtan. Tankönyv: König-Beke, Algebra; Wagner, Geometria. Heti 4 óra. a) Algebra. A hatványozás általánosítása. (Negativ kitevők és alkalmazásuk a 10-es számrendszerre; tört kitevők). Briggs-féle logarithmusok és alkalmazásuk. Az arithmetikai és véges geometriai haladvány. b) Geometria. A kortan: a kör kerülete és területe. — Síkháromszög- tan : a hegyesszög függvényei, kapcsolatban a derékszögű háromszög kiszámításával. A szögfüggvényék általános értelmezése. Szögek összegének és különbségének függvényei. A sinus-tétel, cosinus-tétel és tangens-tétel s alkalmazásuk a háromszög megoldására. Néhány egyszerűbb földmérési és magasságmérési feladat megoldása. Tanár: dr. Kopp Lajos. Ábrázoló geometria: Tankönyv: Kiss E. János, Ábrázoló geometria. Heti 3 óra. Orthogeniális projectio. A pont, ahatárolt egyenes és a síkidomok ábrázolása két képsíkon egyszerűbb helyzeteikben. A térelemek ábrázolása és viszonylagos helyzeteire vonatkozó feladatok, megfelelő árnyékszerkesztésekkel. Felező síkok. Á tengelyre merőleges harmadik képsík. A kör projectiója a legegyszerűbb helyzetekben. Tanár: Fertig Vilmos. Szabadkézi rajz. Heti 2 óra. Az előző fokozaton felsorolt tananyag kibővítése; építészeti részletek, edények, fegyverek stb. Középkori jellegzetes műalkotások bemutatása és ismertetése, 5—6 órában. Tanár: Kende István. Torna. Heti 2 óra. Mint az V. osztályban. Tanár: Cserjesi Károly. VII. osztály. Magyar nyelv. Tankönyv: Dr. Horváth Cyrill, A magyar nemzeti irodalom története. Heti 3 óra. a) Irodalomtörténet. A magyar nemzeti irodalom fejlődésének ismertetése 1820-ig. A tárgyalás fősúlyt a korszakok művelődés történeti jellemzésére s a legkiválóbb íróknak olvasmányokon alapuló fejtegetésére fektet. A középkor szellemi élete; a renaissance és Mátyás király; a reformáció hatása; a török világ és hatása: Tinódi és Balassi; a katholikus restauráció: Pázmány és Zrínyi; Gyöngyösi és Mikes; a kurucvilág és költészete; Bessenyei és az irodalom felújulása; Csokonai; Kazinczy és a nyelvújítás ; Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Kölcsey és. Katona. A magyar nyelv rendszerének áttekintése, figyelemmel a nyelv történeti fejlődésére. , b) Olvasmányok. A tárgyalt irók kiválóbb művei, köztük részletek a Katalin és Margit-legendából, Zrínyi Szigeti veszedelméből, Gyöngyösi egyik époszából, a kurucvilági balladákból és énekekből, Mikes, Kazinczy Pályám emlékezetéből (irodalomtörténeti részletek) és Katona Bánk bánja.
