IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1914

II. A munkaiskola és a fizikai gyakorlatok

10

a természetrajz és fizika köréből vett megfigyeléseiket írják le. Ez az utóbbi füzet érdekel minket tulajdonképen. A tanuló ugyanis egyrészt a közös kisérletek egyes fázisait írja itt le minden egyes mozzanatában, másrészt pedig saját készítményeivel végzett önálló kísérleteket; mindenféle újságokból, könyvekből kivágott megfelelő ábrák, melyeket egyszerűen beragasztanak, vagy lerajzolnak, egészítik ki a könyvet. Ez eljárásban a munkaiskola szempontjából új momentum, az önálló tevékenységgel szerzett megfigyelések írásbeli és rajzbeli megrögzítése, a mi mindenesetre nagyban hozzájárul azok teljes appercipiálásához. Sajnos az itt szerzett benyomások további kiegészítésében a világháború bekövetkezése akadályozott meg.

Kíséreljük már most meg az itt közölt, mindenesetre még nagyon hézagos, s kiegészítésre szoruló megfigyelések alapján, annak eldöntését, hogy a munkaiskola elveinek figyelémbevételével miként alakítandó a reáliskola alsó fokán a fizika tanítása s főként miképen szervezendők a fizikai gyakorlatok.

Szándékosan közöltük részletesen a dolgozat elején Kerschen- steiner fejtegetéseit, hogy kimutassuk azoknak mesterkéltségét a munkaiskola elveire vonatkozólag. Nem a technikai tökéletesség, hanem az eszköz lényegének helyes megértése és alkalmazása legyen a főcél. A Kerschensteiner-féle munkaiskola szociális alapvetésből indul ki, de kevés benne a psychologia. Mi inkább Frey és Decroly módszeréhez folyamodunk, mely psychologiai szempontokat tart szem előtt. Úgy gondoljuk a munkaiskola követelményeinek már a fizika tanításában is megfelelhetünk, ha sokat rajzoltatunk a fiúkkal, füzeteiket Decroly elvei szerint készíttetjük.

Az idén a III. osztályban ezt meg is kíséreltem, s meglehetősen jó eredményt értem el. A tanulók a legnagyobb élvezettel szedegették elő pl. a légszívóra vonatkozó különböző illusztrációkat, ennek kapcsán érdeklődésük is annyira fokozódott, hogy egyszerűbb eszközök elkészítéséhez minden különösebb felszólítás nélkül spontán módon is hozzáfogtak. Egy egész gyűjteményre való mérleget, inga- % órát, leydeni palackot, elektrofort, telegráfot, kapcsolótáblát kaptam. Azt hiszem a munkálkodásnak ilyen módon, szinte észrevétlenül való kifejlesztése a leghelyesebb.

A fizikai gyakorlatokat illetőleg már nagyobb tervszerűséggel kell eljárnunk. Primitiv s lehetőleg rövidre fogott kézügyességi gyakorlatok után, talán mindjárt a Frey-féle módszerre lehetne áttérni annál is inkább, mert ily módon a tanulók nagyobb tömegét is egy irányban foglalkoztathatjuk s mert ily módon a fizika valamennyi fontos tételét a tanulók saját készítményeiken demonstrálhatják. A VII. és VIII. osztálybeli fizikai gyakorlatok megmaradhatnának jelenlegi alakjukban, itt már nem pszyhologiai s gyermekfejlődéstani szempontok, hanem tudományos követelmények az irányadók. Itt már nem qualitativ, hanem quantitativ mérési módszereknek van helye. Dr. Lázár Szilárd.