IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1914
II. A munkaiskola és a fizikai gyakorlatok
7 angepasste Arbeit das Kind in seine milde aber doch unnachsichtige Zucht nimmt.“ Tehát önálló munkáltató tevékenység keresztülvitele az oktatás teljes anyagában egyrészt, pontos és technikailag kifogástalan munkának szigorú megkövetelése, másrészt, ez Kerschensteiner munkaiskolájának a lényege. Az eddigi rövid fejtegetésekből is látható, hogy a munkaiskola céljának s keresztülvitelének ily módon való felfogása ellentmondásokat támaszthat. Nem akarunk itt arról beszélni, hogy a munkaiskola szükségességének bevezetése az állampolgári nevelés következményéből nagyon is mesterkélt, inkább azt kifogásoljuk, hogy a munkának technikai szempontból való kifogástalan végrehajtása a tanuló időbeli elfoglaltsága miatt nagy akadályokba ütközik. Másrészt ez a követelmény ellenkezik a munkának mint az érdeklődés egyik produktumának pszichológiai sajátosságaival is. Mindezeket majd a későbbiek során részletesen meg fogjuk világítani, most csak annyit, hogy Kerschensteinerrel ép ez okból a munkaiskola igen sok híve nem ért egyet. Intézetünk VII. és VIII-ik osztályában évek sorain keresztül a fizikával kapcsolatosan fizikai gyakorlatokat is tartunk. A múlt tanévben ezeket a fizikai gyakorlatokat a IV-ik osztályba is bevezettük. Jó magam is a fizika tanára lévén, érdekelt az a kérdés, hogy miként kellene a fizikai gyakorlatokat, különösen az alsóbb fokon, a munkaiskola követelményeinek megfelelően szervezni s általában nem volna-e lehetséges magát a fizikát is a III-ik osztályban bizonyos munkáltatással kapcsolatosan tanítani. A nyári szünidőt arra használtam fel, hogy Németországban, Hollandiában és Belgiumban járván, a munkaiskola különösen a fizikát érintő intézményeit megtekintsem. Egyes ily alkalommal szerzett tapasztalatokról e helyen akarok röviden beszámolni. Első állomásom München volt. Itt van leginkább megvalósítva a munkaiskola a Kerschensteiner-féle felfogásban. Kerschensteiner szívességéből engedélyt nyertem néhány magasabb fokú elemi iskola megtekintésére. Az elemi iskola ugyanis 8 osztályú, a 4-ik osztályból a tanulók a középiskolába mennek, az 5. és 8-ik osztályok pedig többé-kevésbé megfelelnek, a középiskola alsóbb osztályainak. A fizika tanítása is tehát e fokon a reáliskolai III-ik osztály niveaujának felel meg. Meglátogattam a Frauen-Strasse-n lévő elemi fiúiskolát, melyben Raymond Fischer fizikus, Kerschensteiner híve, működik. Az ő hatáskörébe az V. és Vl-ik osztály tanulói tartoznak. A tanulókat 25-ös csoportokban foglalkoztatja. Minden tanulónak egy dolgozó asztalkája van a legszükségesebb műhelybeli eszközökkel felszerelve. Tananyag a mi reáliskolánk III-ik osztályának megfelelő fizika. A fiúkkal a munka anyagát először megbeszéli, ez az úgynevezett elméleti rész, azután pedig praktikus kidolgozás következik. A tanulók munkáiból meglepően
