IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1912
III. A tanulók hibás feleleteinek pszichologiájához
22 leteknek az emlékezetben való megtartására vonatkozó kikérdezése is. A sinus tétel pl., mely szerkezetbelileg nagyon is elüt a többi hasonló trigmometriai képlettől, igen jól megmaradt az emlékezetben, ép így a szintén meglehetősen heterogén struktúrát mutató Carnot-tétd is. Igaz ugyan az is, hogy a sinus tételt egyúttal nagyon gyakran használták is a tanulók. A többi képletek, különösen azok, melyek egymáshoz nagyon hasonlóak, megint felcseréléseket, összeolvadásokat okoztak. Térjünk vissza eredeti kérdésünkre. Amikor a tanuló pl. a tanult képletet hibásan reprodukálja, amikor tehát hibás feleletet ad, e hibás felelet oka nemcsak az illető képletnek részben vagy egészben való elfelejtése, hiányos gyakorlása lehet, hanem az a körülmény is, hogy a kérdéses képlet reprodukálását egy más, hozzá hasonló képlet megakadályozza. Közel két éve figyelem e szempontból a tanulók hibás feleleteit s azoknak legnagyobb részét mindig egymáshoz hasonló elemek gátlására lehetett visszavezetni. Gyakori eset pl. hogy az algebra tanulásának elején a tanulók erre a kérdésre, hogy a -j- a = ? így felelnek: == a2, s viszont A.a = 2a, a 2 a és a1 optikailag s akusztikailag nagyon hasonló tudattartalmak könnyen felcserél- hetők s hibás feleletet idéznek elő. A tanítás gyakorlatából merített számos ilyen természetű példát lehetne még felhozni, mindenki találhat ilyeneket, ha figyelemmel kíséri a tanulók feleleteit. A mondottak azonban nemcsak mathematikai képletekre, hanem egymáshoz hasonló képet mutató geometriai szerkesztésekre s általában más tantárgyak hasonló elemeire is állanak. így pl. közismert a német den és dem gyakori felcserélése stb. De nemcsak külső formai hasonlóság, hanem belső, tartalmi megegyezés is, olyan fogalmak, melyeknek jegyei részben megegyeznek s e szempontból logikailag homogéneknek nevezhetők, ugyanezen téves feleleteket idézik elő. így pl. a fizikai földrajz anyagában több olyan fogalom van, melyeket a tanuló állandóan felcserél (horizon és aequator, zenith és polus stb.). Készítettem a fizikai földrajz köréből vett fogalmakkal olyan szópár associaciókat, melyek egymáshoz tartalmilag nagyon hasonlóak voltak. Kitűnt, hogy a tanulók ezeket sokkal nehezebben tanulták meg, bizonytalanabbul reprodukálták, mint más, tartalmilag egyáltalában nem hasonló szópár associaciókat. A számtani és mértani sor összegének képletét, dacára annak, hogy a képletek maguk nem nagyon hasonlóak egymáshoz, logikai homogeneitásuk következtében szintén gyakori felcserélésre, összeolvadásokra adtak alkalmat. A hasonló tudattartalmak egymásra irányuló gátló hatása még akkor is mutatkozik, ha azok nem kerülnek közvetlenül egymás mellé a tudatban, hanem közbeékelt heterogén elemektől vannak elválasztva. Ilyenkor azonban az említett gátló hatás már kisebb.
