IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1912
II. A középiskolák egyenlő jogositása
10 olvasást helyettesíti és kiszorítja. Faguet egyes érvelései természetesen csak Franciaországra állanak meg, így pl. az az észrevétele, hogy a latin nyelv tudása azért tanít meg franciául írni, mert csak akkor tudjuk a francia szavak valódi értelmét, ha tudjuk, mi volt azok értelme a latinban. M. Guillain, a Comité des Forges elnöke a Figaróban (1910. december 1.) szintén védelmére kel a klasszikus nyelvek tanításának; hangsúlyozza, hogy az összes nagyobb iparvállalatok főnökei konstatálják, hogy a fiatal mérnöki generáció legnagyobb része képtelen techikai ismereteit haszonnal realizálni, mert nam tudják kutatásaik erédményét, vagy azokat a következtetéseket világosan és szabatosan megfogalmazni, amelyre kutatásaik révén jutottak. A közoktatási miniszter M. Guillain támadásaira levélben felelt, melyben különösen hangsúlyozza, hogy az 1902-iki programm eredményeiről még egyáltalában nem lehet ítéletet mondani, mert egy igen egyszerű számítás mutatja, hogy azok a fiatal mérnökök, akikről Guillain beszél, még nem részesültek az új tanterv szerinti oktatásban, mert ez csak fokozatosan lépett életbe, úgy hogy Guillain érvelése bizonyos tekintetben ő ellene is fordítható és a megállapított hiány a mostani mérnökgeneráció kiképzésében inkább bizonyítja, hogy mennyire időszerű volt a most alkalmazott reform. Oly tanuló, mondja még Gustave Lanson a „Revue Bleue“-ben (1910. december 24.), aki 1902. őszén lépett a középiskolába, a baccalaureatus első részét 1908-ban, második részét 1909-ben tehette csak le, leghamarabb 1911-ben léphetett az École poly- technique, vagy École Centraleba, melyet csak 1915, vagy 1916-ban végezhetett el. Hol marad még a Ponts et Chaussées, Mines és a belépés a gyakorlatba? Guillain-nel szemben a gyakorlatnak egy másik kiváló embere, M. Lallemand, inspecteur des Mines, az Association frangaise pour l’avancement des Sciences kongiesszusán, melyet 1911. augusztus havában Dijonban tartottak, száll síkra a mostani programm d’études mellett. Kifejti a „Revue scientifique“-ben (1911. augusztus 5-én), hogy azelőtt, mikor még a latin nyelv tudása mellett némi matematika és természettudomány elegendő volt az általános műveltséghez, egyöntetű lehetett a középiskolák anyaga; később az exact tudományok óriási fejlődése az emberi elme korlátolt felfogó képessége mellett szükségkép eredményezte a második császárság ideje alatt a bifurkációt és 1902-ben a quadrifurkációt. A kifogás a mérnökök gyarló fogalmazó képessége ellen megvolt már akkor is, mikor latint tanult fiatalemberek kerültek a Ponts et Chaussées-be. Hiszen Emile Cheysson, az intézetnek az 1900. évben főnöke, már akkor kért ehhez az intézethez egy tanszéket a littérature administrative számára. Kimutatja továbbá, hogy a modern nyelvek tanulása jobban elősegíti a franciáét, mint a latin. Hiszen Marcel Prévost (Annales
