IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1911
V. Az iskola működése
43 c) Olvasmány. Könnyebb történeti próza. Elbeszélések (pl. Auer- bacher, Hebel, Auerbach). Elbeszélő költemények, balladák és románcok (pl. Schiller, Goethe, Uhland, Chamisso). Tanár: A)-ban Dr. Patai József, B)-ben Dr. Kaiblinger Fülöp. Francia nyelv. Tankönyv: Mendlik-Bodnár, Francia nyelvkönyv 1. Heti 5 óra. a) Nyelvtan. Kiejtés. Olvasás. Az alaktan elemei. Az igeragozásból a segédigék és rendes ragozású igék egyszerű alakjai, az összetettekből a passé indéfini. b) Olvasmány. Könnyű szerkezetű kis elbeszélések, mesék, leírások; kisebb költemények tanulása. c) Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján és a tanulók életkoréból (kérdések segítségével). d) írásbeli dolgozatok. Tollba mondás a helyesírás gyakorlására; azonkívül fordítások, könnyű átalakítások és reproduction Havonkint két iskolai dolgozat. Tanár: az A) osztályban Dr. Bodnár Gyula, a B)-ben Dr. Kaiblinger Fülöp. Történelem. Tankönyv: Baróti-Csánki, Magyarország története a középiskolák alsó osztályai számára. I. rész. Heti 2 óra: A magyar nemzet tört. 1526-ig. Tanár: a III. és III. B) osztályban Oberle Alajos. Földrajz. Tankönyv: Jablonszky-Schwicker, Földrajz a reáliskolák számára, II. kötet. Heti 2 óra. Afrika, Amerika és Ausztrália, oly módon, mint Ázsia a Il-ik osztályban. Térkép-vázlatok készítése. Tanár: az A) és B) osztályban Oberle Alajos. Fizika. Tankönyv: Kemény X. Ferenc, Kísérleti fizika. Heti 2 óra. A tanuló tapasztalati körébe eső s könnyen megfigyelhető főbb fizikai tünemények: A test térfogata, anyaga, tömege. Oszthatóság, összetartó erő, halmazállapot. A testek súlya, a mérlegek, fajsúly és sűrűség. Egyenletes mozgás, szabadesés, hajítás. A kitartóság és a centrifugális erő. Az ingamozgás és időmérés. A cseppfolyós testek tulajdonságai. A nyomás egyenletes terjedése. Közlekedő edények, artézi kút, vízvezeték. Hajcsövesség. Archimedes törvénye. A levegő súlya és nyomása, a barométer. A lopó, a görbe szívó és szivattyúk. A léghajó. A hő okozta kiterjedés. A hőmérő. A halmazállapot változása. A víz rendellenes magatartása. A meleg vezetése, a hő okozta áramlások, a hő-sugárzás. Az égés és tűz-gerjesztés. A gőz és a gőzgép. A hang keletkezése és magassága. A hang tovaterjedése, a viszhang. A fény tovaterjedése. Árnyék-képződés, sötét kamra. A fény visszaverődése sík felületekről. A fény törése. A szín-szórás és a testek színe. A nagyító üveg. A mágnes és a mágnestű. A villamosság gerjesztése dörzsölés útján; a villamosság eloszlása jó vezetőkön. Az influentia. A Winter-féle gép. A leydeni palack. A szikra és hatásai. Az elektromos áram és ennek gerjesztése elemekkel. Az áram hő- és fényhatása. A víz-bontás és galvánozás. Az áram mágneses hatása és a távíró. Áram-gerjesztés mágnes által, az inductió és az induc- tiós gépek. A telephon. Tanár: az A) és B) osztályban: Dr. Lázár Szilárd.
