Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1939

III. Szép Magyarsággal Beszélők Egyesülete. (SZEMBE.) Vezetői: Jeszenszky Ilona és dr. Zelenka Margit, tanárok. Egyesületünk 18. éve működik és neveli tagjait, az iskola összes növendékét tudatosan helyes, szabatos, magyaros beszédre. E munka alaposságát az osztályuk ú. n. Szembe-őrei ellenőrzik. Feladatuk, hogy állandóan figyeljék társaik és maguk beszédét: figyelmeztes­sék őket órákon és szünetekben elkövetett hibáikra s ellenőrizzék, hogy a hibás kifejezésnek, idegenszerű szófűzésnek, csúnya pesties­ségnek megfelelő helyes szót, vagy mondatot leírták-e emlékeztető füzetükbe. Tapasztalataikról kéthetenkint, a Szembe-gyűléseken számolnak be, itt kérnek és nyernek felvilágosítást kérdéseikre is, itt vitatnak meg egy-egy idegen szó helyett ajánlott új, magyar ki­fejezést. Érdekes a jelentésekben mutatkozó fejlődés megfigyelése: a kis, I—II. osztályos növendékek még a „pardon”, „autó”, „radír” kiirtásában merülnek ki, az V—Vl.-osok a fordításokban előfor­duló hibák miatt panaszkodnak (szenvedő igealakok, főnévi igeneves szerkezetek szolgai fordítása), a legnagyobbak már tős-gyökeres magyarosságra törekszenek, a régi nyelv és tájnyelv érdekességeit, a költői nyelv szépségeit figyelik. Hogy gyűléseink e különböző színvonalnak minél jobban megfelelhessenek, ez idén felváltva gijű- léseztek az I—V.-es és az VI—VIIL-os növendékek. Szokott mun­kánkat folytatták növendékeink különböző nyelvjárásokra, népszo­kásokra, népviseletre vonatkozó beszámolóikkal. Ügyes kis jelene­tekben érzékeltették népies hagyományunkat, népies játékainkat (Kapitányné leszek, A három virág). Maguk is írtak jellegzetes mon- aókákat, versikéket, melyekből társaik megismerhették e növendé­kek szülőföldjének, nyaralóhelyének jellegzetességeit. (Alapfy E. la., Schiller M. Ib. Tolnamegyei karácsonyi népszokások, Jakó I. Ilb. Palóc levél, Sziller E. V. o. Ormánysági jelenet.) Legsikerültebb műsorszámaikat nyilvános ünnepségen is bemutathatták a növendé­kek szüleiknek, vendégeiknek, kiknek körében a nyelvtisztító mun­kát szintén szép eredménnyel végzik a Szembe-tagok (mint ezt a fogadóórák sok kedves jelenete bizonyítja). Ez évnek a munkája még újabb célokkal is bővült. A rokon­népünkért, a hős finn nemzetért érzett féltő aggodalom szólaltatta meg finn vonatkozású műsorszámainkat. (Selényi E. V. o. finn nép­dalok, Zakariás K. V. o. „Az ezer tó országa”, Bede Piroska Vila. o. finnországi útjáról számolt be.) Talán e gondolatkörrel való állandó foglalkozás tette oly eredményessé az ínségbe jutott testvérnépünk részére rendezett iskolai gyűjtésünket is. A Szembe másik új és korszerű munkája volt az Egyesült Női Táborba való bekapcsolódása. A márciusi nagygyűlések idején négy előadáson vett részt 125 növendékünk, az I—VIII. oszt.-ig: a honvé­delmi női napon, a finn és észt előadódélutánon és a női ipariskolák ruhabemutatóján. Tapasztalataikról a növendékek részletesen be­számoltak a gyűléseken, társaik okulására. 58

Next

/
Thumbnails
Contents