Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1938

4

óraadó tanár a továbbképző három évfolyamában, és az 1926-ban megszervezett leánykollégium osztályaiban is, sőt a kézimunkatanításban is kisegített, hiszen maga gyönyörűen kézimunkázott. Ha az a sok-sok óra, amely mind az emberiség szolgálatában folyt le, tanúságot tehetne a női nevelés kiváló munkása mellett, úgy ez a tanuségtétel örökítené meg legméltóbban érdemeit. Jóságos szíve azonban nagyon elfáradt, kíméletre szorult, s bármennyire fájt, meg kellett válnia az iskolától. Tanártársai, növendékei tovább is megtartották a kapcsolatot vele, szívesen keresték fel otthonában, s a kellemes eszmecserék, beszélgetés mutatták, hogy a lélek töretlen, épp oly érdeklődő és fogékony minden szép iránt, mint régen. Értékes, tartalmas könyvek közt találták, jól megérdemelt nyugalomban kedves nővére, dr. Láng Margit társaságában.

Március 10-i halála nem jött váratlanul, és mégis mélyen megrendített bennünket. Megmutatta ezt a sok tanítvány és jó barát arcát elfátyolozó részvét és a sírt elborító sok virág. A megjelenteket mélységes emberi együttérzés és rokonszenv vezérelte ki a holtak birodalmába. Világosan éreztük, hogy sokat veszítettünk. Elvesztette a női nevelés fáradhatatlan munkását, a tanítványok lelkes tanárukat, de talán még többet vesztettünk mi, barátai, akikhez őszinte szeretettel ragaszkodott.

Jablonowsky Piroska..