Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1937
8 A jól végzett munka tudata mellett az is növelte jóérzésüket, hogy barátokat szereztünk a messze idegenben. E kirándulás nemcsak a kirándulóknak személy szerint, s az iskolának a maga egészében jelentett sokat, hanem magyar szempontból is értékes volt. 5. Istentisztelet és orgonahangverseny. Vasárnap délelőtt a szálló termében Ruttkay Miklian Gyula tartott alkalmi istentiszteletet. Utána déli 12 órakor a Hősök orgonáját hallgatták meg. 5 km. körzetben zengett a műsor, melyet az ottani helyettes orgonista, Greiderer állított össze a mi tiszteletünkre. Bach Praeludium és Fugájával kezdte, Liszt Erzsébet-legendájának egy részével folytatta s azután az ott ismert Sugár Viktor darabját adta elő. Ennek címe a műsorban ez volt: „Hiozdag Istenben“ Mint kisült, Hiszekegy-változat rejtőzött a cím mögött. Majd a Szózatot játszotta el kétszer, azután a magyar Himnuszt szintén kétszer; nagy volt öröme, hogy játékát igazán kifogástalennak találtuk. A hatásos hangversenyt a Guter Kamerad és az osztrák Himnusz fejezte be. Ezzel végződött hétnapos útunk hivatalos része. 6. Kirándulások. Alaposan megtekintették kirándulóink Wagner igazgató vezetésével a várat, földalatti járatait, rémségeit, a várbeli múzeumot őskori leleteivel. Búcsút vettek kis ünnepséggel a táblától, s itt újra elhangzott Wagner igazgató kívánságára Bacsányi elégiájának német fordítása. Ekkor vetődött fel mind magyar, mind kufsteini részről az a gondolat, hogy évenként menjen ki iskolánk júliusban s tegye le az emlékezés koszorúját a tábla alá. De az a gondolat is felmerült, hogy a tábla közvetlen közelében levő cellában magyar szobát rendezzen be iskolánk. Magyaros bútorok, az emlékkönyv, a kufsteini hősök ereklyéi, róluk szóló könyvek, írások nyerjenek itt elhelyezést, s itt írnák be nevüket az általunk már most nyáron otthagyott vendégkönyvbe mindazok, kik a táblát megtekintették. A következő napokon a városhoz közel fekvő Hecht-Seet, körutazással a regényes Császár-hegységet nézték meg, majd a Császárvölgyben sétáltak. De messzibbre is eljutottak növendékeink: olcsó autóbuszutazással Münchent és Innsbruckot ismerhették meg, visszafelé utaztukban meg Salzburgban szakították meg útjukat. A külön vasúti kocsi megvárta a csapatot, s az esti gyorsvonattal vitte vissza Bécsen át Budapestre. 16.-án reggel érkeztünk haza sok szép emlékkel gazdagabban. A barátságnak kint tapasztalt jelein kívül mutatja azt Wagner igazgatóval való állandó levelezésünk, továbbá Hradetzky járási főnök szeptemberben küldött ajándéka, a „Mein schönes Land Tirol“ díszmű, melynek első lapjára ezt írta: „Kedves magyar barátainak emlékül.“ De nem felejthetjük el az utolsó estét, melyen ők ketten körünkben voltak, s hallgatták növendékeink nótázását, sőt ebben ifjúkori emlékeinek hatása alatt a járási főnök is részt vett, s befejezésül velünk együtt énekelte a Szózatot.
