Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1936

11 neve gyepű volt s emlékét az ország területén mind a mai napig számtalan helynév őrizte meg. Ezeket a helyneveket nyelvészeti és történelmi megrostálás után térképre vive egy, körülbelül a mai trianoni államhatárnak megfelelő vonalat kapunk. Ebben a gyepü- vonalban látták a koraközépkori magyar királyság határát. Lehet-e azonban a gyepüvonalat az államhatárral azonosí­tanunk? Az egykorú források vizsgálata és a nyelvészetnek a határ szó eredetére vonatkozó megállapításai azt bizonyítják, hogy a határ fogalma valamely jog érvényének, hatóerejének territoriális vég­pontjait jelöli ki. A határ fogalma feltételezi a jog fogalmát. Már­pedig kétségtelen, hogy a gyepű szót sohasem használták jogi ter­minusként. A gyepüvonal egyszerű, védelmi célokat szolgáló, erő­dítési rendszer volt, melynek feladata jogok őrzése, nem elkülönítése volt. A jog- és alkotmánytörténelem Magyarországon már a király­ság megalapításától kezdve ki tudja mutatni annak a tiszta, szemé­lyektől többé-kevésbbé független jogi alapnak létezését, amely a határok megállapításának conditio sine qua non-ja volt. Ennek az 1298-as törvényekben klasszikusnak mondható megfogalmazása maradt ráhk (regnum Hungáriáé ... quasi quoddam ius tot um). Ha a középkori és a modern államhatár között van különbség, akkor e különbségnék okát technikai mozzanatoknál (a mérnöki tudomány fejletlensége stb.) sokkal mélyebben fekvő okokban kell keresnünk. A felfogás a jogi gondolkodás és nézőpontok, az állami élet alap­elemeire vonatkozó ismeretek gyökeres különbözőségében kell keres­nünk a kulcsot a középkori államhatár mibenléte kérdésének meg­fejtéséhez. A határmenti birtoklásra, a határvidéki viszályok el­intézésére vonatkozó okleveleinkből csaknem minden kétséget kizáró világossággal kitűnik, milyennek látták a középkorban az állam­határt. Az államhatárok vonalánák megállapítása úgy történt, hogy megnézvén, hogy a határmenti magyar, illetőleg szomszéd állambeli birtokosok birtokainak határvonala hol érintkezik egymással, ki­mondták, hogy e vonal jelenti egyszersmind a két államot egymástól elválasztó országhatárt is. Két állam határvonala pontosan egybe­esett a szomszédbirtokosok birtokainak érintkezési pontjaival. A magánbirtokhatár és államhatár ugyanazon vonalon haladt. A mo­dern állam határa viszont nincsen tekintettel a határvidéki birtoko­sok állampolgárságára. Az államhatár igen sok esetben egyik, vagy másik állam polgárának birtokait szeli ketté. Hogy ezt, a modern és a középkori államhatár közt fennálló különbséget nem a múltba visszanéző kutató okoskodásának tükre mutatja felénk, hanem az a jogi gondolkozás és államszemlélet különbségében gyökerezik, leg­világosabban azok az évszázadok folyamán igen gyakran észrevét­lenül bekövetkezett változások bizonyítják, amelyek a magyar állam területének integritását érintették. A nyugati határon Sárfenék vára egyszerű magánjogi, zálogbirtoklás révén vált le a magyar birodalom testéről akkor, amikor a központi hatalom, az ország területére fenn­álló, legfőbb jog magánérdekek harcában elhomályosult. (Eredeti magyar neve is rövidesen német formát öltött: Scharfeneck.) Kis­marton,Fraknó, Szarvkő, Kabold stb. példája viszont, amely várak szintén több évszázadig voltak idegen kézen, azt bizonyítja, hogy a magyar felfogás jóval közjogiasabb színezetű volt a német fel­

Next

/
Thumbnails
Contents