Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1932

1. Az iskola íőríéneíe.

A kollégium egyik őse, a Deák-téri polgári leányiskola, az elemivel közös igazgatás alatt ötven éve, 1883 őszén nyílt meg. Már a kilencvenes években gondoltak továbbfejlesztésére; 1903-ban elhatározták, hogy mikor a fiúgimnázium új épületébe költözik, ennek helyén felsőbb leányiskolát létesítenek. A terv nem valósult meg, s hasonló sors érte az 1917-ben hozott határozatot, mely leánygimnázium szervezését tervezte. 1919- ben külön igazgatás alá került az elemi. 1920-ban a pesti magyar egyház D. Raffay Sándor püspök kezdeményezésére tizenöt évre kezelésbe vette az Országos Nőképző Egyesülettől a IV., Veres Pálné-utca 36. számú épületet és itt a meglévő bennlakás mellé hároméves továbbképzőt állított olyan leányok számára, kik a IV. polgári után modern nyelveket kívántak tanulni, irodalmi és művészeti általános műveltséget kívántak szerezni, de oklevélre nem törekedtek.

1926-ban a két említett iskola a jelenlegi igazgató közös vezetése alá került, s belőlük lett 1927 szeptemberében az 1926. évi XXIV. t. c. értelmében az ország egyetlen leánykoll^V Ennek tanítási anyaga a továbbképzőéhez hasonló, azoHHm államérvényes bizonyítványa és főiskolákra képesítő érettségi bizonyítványa van. 1930/31-ben lett a kollégium teljes nyolcosztályú, és ez évben volt első érettségi bizonyítványa.

Végre 1933 szeptemberétől leánygimnáziumként folytatja áldásos munkáját, és így a régi terv valósággá válik, mert mindenki megtalálja ez iskolában a szükséges műveltség mellett a minden pályára, egyetemre is képesítő érettségi bizonyítványt.

A Deák-téri polgári leányiskola igazgatói voltak : 1883—1908 Falvay Antal, 1908—12 Scholtz Lajos, 1912—26 Mikolik Kálmán, 1926-tól Dr. Bőhm Dezső; a Veres Pálné- intézet igazgatói: 1920—21-ben Dr. Szigethy Lajos, 1921-től Dr. Bőhm Dezső, ki a kollégiumnak alapítása óta vezetője.

6