Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1931

László, budapesti hitoktatási igazgató beszélt. Előzőleg szólt a teológia nevében Draskóczy Lajos dékán, a debreceni egyetem nevében (ennek magántanára volt) Dr. Tankó Béla professzor, az Orsz. Ev. Tanáregyesület nevében leánykollégiumi kartársa, Dr. Szigethy Lajos elnök búcsúztatta az egyesület titkárát és a reformátusokkal közös Protestáns Tanügyi Szemle alapító-szer­kesztőjét. Azután a kollégium nevében búcsúzott Dr. Böhm Dezső igazgató és Vas Ilona VIII. o. növendék. Mikor visszaértünk a Veres Pálné-utcai kollégiumi épületbe, éreztük annak szükségét, hogy látható emléket is kell Szelényinek itt létesítenünk, hiszen tíz utolsó évének egész munkáját a kollé­giumnak áldozta, s itt volt ő otthon, mikor pozsonyi otthonából kiüldözték. Az Evang. Tanáregyesület november 26-i közgyűlését emlékének szentelte; itt nyomtatásban is megjelent elnöki meg­nyitót mondott Szelényiről, a tipikus cipszer-tanárról Szigethy, a középiskolai tanárról Bőhm, a főiskolairól Gaudy, végül Dr Losonczi Zoltán, budapesti ev. gimn. tanár az íróról értekezett. Emlékére arcképét 200 példányban sokszorosíttattuk és növen­dékeinek ajándékoztuk. Ezenkiviil Oppel Imre, ev. gimnáziumi tanár, iskolánk volt óraadója, festőművész által megfesttettiik Szelényi képét, s a kitűnően sikerült emléket december 17-én helyeztük el benső ünnepély keretében a Veres Pálné-utcai igazgatói irodában. A család, a tanári kar, a felső osztályok tanulóji s a volt növendékek képviselői voltak itt jelen; Szigethy Lajos alkalmi ódáját szavalta Csepely Agnes VIII. o.t., a tavaly érettségizettek háláját tolmácsolta Krempe Éva, végül az igaz­gató keresetlen szavakkal jellemezte Szelényi nevelő munkáját. Most ez a kép is ihirdeti azt, hogy Szelényi (szelleme a leánykollé­gium munkájában élni fog, bár testileg nincs is már közöttünk: mert az az igazi pedagógia lesz mindig mi vezérlő csillagunk, amelyet ő követett. «Ilyen igaz ember eltűnésekor pedig két­szeres erővel tör ki belőlünk az a hit, hogy csak porhüvelyét adták át az enyészetnek, de a lélek él — találkozunk.» Újra Szelényi szavai csengenek lelkűnkben, mellyel Kelenföld első kiváló lelkészét, Szűts Gábort búcsúztatja a mostani Luther-Nap- tárban. Igen, a lélek él — találkozunk! Dr. Böhm Dezső. * Dr. Böhm Dezső búcsúztatója Szelényi temetésén: A gyászoló evangélikus leánykollégium tanári kara ne- vében búcsúzom attól, ki egész lángoló lelkesedését, kiváló tehetségét ennek a fejlődő intézetnek szentelte. Mikor 1920- ban intézetünk munkásai közé állott, második otthont talált áz otthonából kiüldözött, s egy évtizedig állta itt ama nemes harcot a magyar kultúra érdekében. A szív embere sziveket 7

Next

/
Thumbnails
Contents