Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1929

A munka megoszlása osztályonkint a következő: V. osztályból 10, VI. a.-ból 10, VI. b.-ből 9, Vll.-bői 70, a továbbképzőből 7 műsorszám került ki. A munka eredményét jelölje az a tény, hogy 6 szereplést jutalmazott könyvajándék, 7-et érdemkönyvi bejegyzést, számos szereplő nyert jegyzőkönyvi dicséretet és kapott elismerő bírálatot.

A világirodalmi ismeretek fejlesztését előmozdították idegen tárgyú és nyelvű műsorszámok. Különösen jól sikerűit a Petőfi és Lenau leiróköltészetét, továbbá a Petőfi és Heine líráját ösz- szehasonlító dolgozat, a német föld és népiélek megismerését Herramhof A. Vll. o. vetítettképes előadása mozdította elő, melyben nyári nürnbergi útját ismertette, „Meine Sommerreise“ címen szép németséggel. Szépen sikerült szintén ebből a szempontból a farsangi délutánon fellépő „Heidelbergi diákok,, (Kachelmann M., Klaniczay M., Pap E. Vll) éneke, kik jellegzetes, vidám német diákdalokkal mulattatták a közönséget. Ugyanitt tettek tanúságot Vll. oszt. növendékek az angol nyelvben elárt eredményről is egy kedves angol jelenet előadásával. One of Tom Sawyer’s Tricks. Itt idézték fel továbbá Shakespeare mély humorú paródiáját is „Pyramus és Thysbé“-t.

A világirodalmi kapcsolatok során külön kell megemlékeznünk arról a meleghangú s szinte meghatóan elmélyülő szép barátságról, mely Vll. oszt. növendékeink közül már 17-et (Farkas E., Gera R., Heintz E.. Herramhof A, Kendeh S, Knuth J, Krempe E, Kristek B., Kováts K , Liedemann É., Melichár E., Pap E., Pap I., Siegler A , Siegler N , Trautmann A, Trautmann E. VII-ek) fűz össze finn diáktársaikkal, állandó levélváltás révén a közvetítő német nyelv segítségével ismerkednek a levelezők. Az első levelek még gyermekes magasságra, súlyra, arc-, haj- és szem színre vonatkozó bemutatkozásokat tartalmaznak, de a későbbiek egyre mélyülnek: történelmi, földrajzi adatok közlésére és kérdésére terjednek, majd érdekes néprajzi sajátságok, néplélektani jellemzések, népszokások, mulatságok jóízű leírásait adják. Irodalmi kérdések is felvetődnek s leányaink boldog meglepetéssel s jogos büszkeséggel értesülnek arról, hogy finn barátnőik sorra ismerik Herceg: „Pogányok“, Jókai: „Sárgarózsa“ című műveit, nem is szólva Petőfi verseiről, a Hortobágyról és a csárdásról, melyekért kitűnő lelkesedéssel rajonganak. Érthető érdeklődés támadt ezek után a mi lányaink lelkében is a finn nép, föld, irodalom és zene iránt. Az érdeklődés kielégítésére rendeztük finntárgyú gyűlésünket a következő műsorral:

1. Az eddig érkezett legjellemzőbb finn levelek felolvasása.

2. Sibelius: Idill. Zongorázza Biewald H. továbbképzős.

3. A finn irodalom Jellemzése. Tartja: Heintz E. Vll. o.

4. Pacius: Finn dal. Éneklik: Trautmann E és Kendeh K. Vll.

5. Á „Kalevaja“ jellemzése. Tartja Orphanides A. V.

6. Bárd M.: Őszi dal. Szavalja: Katona M. V.

43