Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1929

bemutatás csak akkor lesz, ha a rendes tanítás keretén belül, a tanórákon történik. Képeket eddig is mutattak be a tanárok, de ezek körözése a tanítást megzavarta, s nem is egyszerre látták a tanulók a szükségeset; nagy képek pedig, melyeket minden tanuló egyformán láthatott, igen nagy anyagi áldozatot kívántak az intézettől. Főként a művészettörténettanítás állíthatja sikerrel ez eszközt szolgálatába, hiszen ottan a szemléletből indul ki a tanítás, de a földrajz is elvezethet ismeretlen tájakra a vetítés segélyével, az irodalomnak is segédkezet nyújthat ez eszköz, mikor irodalmi művek tartalmát foglalja össze, vagy a helyeket mutatja be, hol a költő élt, műve történt. Itt és a történelemben, elismerem, a mozgóképnek előnye van; minden más tárgynál többet ér az álló kép. (Sajnos azonban, mivel ez nem olyan jó üzlet, még kevés irodalmi tárgyú mozgókép áll rendelkezésre.) 1925. évi előadásomban beszámoltam arról, hogy ifjú iskolánk milyen vetítő diapozitivanyaggal rendelkezik. Nem részletezem, csak annyit említek meg, hogy kétezernél több üveglemezünk volt, s főleg a saját magunk összeállította irodalmi képek képviseltek nagy értéket Ami ekkor csak kísérlet volt, ami ritka, szinte feltűnő érdekesség, az az évek folyamán egészen megszokott és mindennapi segédeszközzé lett. Ennek a megkönnyítésére idővel olyan vetítőgépet szereztünk, mely nemcsak a drága üveglemezek bemutatását tette lehetővé, hanem bármilyen kép, levelezőlap és tárgy bemutatását is. Ilyen „Epidiaszkóp“ a bemutatást olcsóvá tette, igen könnyen, növendékek által kezelhető; alkalmazható minden tárgy keretén belül, úgy hogy a múlt iskolai évben már 250 rendes tanítási órán használták a vetítőgépet, illetve, mivel két épületben van iskolánk elhelyezve, a gépeket tanáraink. Minden tárgynak fontos segédeszköze ez, a tanulás mellett műélvezetet is nyújt, mivel művészi képek gyűjtése és szerzése nem okoz különösebb anyagi gondot. Itt a tanulók siettek adományaikkal, úgy hogy pl. földrajzi képekből szépen rendezett sorban állanak a legbőségesebb sorozatok a tanár szekrényében; de nemcsak állanak, hanem használtatnak is És éppen ebben van a fel- szerelési tárgyak értéke: a forgalmi érték teszi őket becsessé. Hogy ez nálunk megvan, a közölt szám igazolja. Mert megállás nincsen, az anyag bővül, de bővül a tanári tapasztalat is, mely alkalmazásukhoz szükséges. Tanári testületünkben megvan a haladás vágya és minden okos újítást örömmel ragad

9