Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1928
■ művészettörténeti tanításnak támaszkodnia kell, szerte-szét szórva a világ különböző múzeumaiban találhatók; együtt csak másolatokban mutathatók be. A szobrászati remekek gipszmúzeumokban láthatók ; a mi Szépművészeti Múzeumunknak is van ilyen gipszgyűjteménye; nálunk erre annál inkább is van szükség, mivel eredeti szoborgyűjteményünk számban nagyon szegényes. Képtárunk azonban gazdag és tanulmányi célokra kiválóan alkalmas, mivel csaknem minden kiválóbb művész van képviselve és stílusa eredeti alkotásain tanulmányozható. A múzeum-látogatások benn vannak munkaprogramunkban és a gyakorlatban is megvalósúlnak; kizárólag ezekre támaszkodni azonban sem az evvel az eljárással járó időpazarlás miatt nem lehet; sem azért, mivel a leghíresebb alkotások nagy része másutt van. Reprodukciókra szorulunk tehát; ezek mindig kéznél vannak és mindig belevonhatok a tanítás keretébe. Nagy szolgálatot tesznek a vetített képek, mivel ezeket valamennyi tanuló egyidejűleg látja és a magyarázattal együtt kapja, míg a kézről-kézre adogatott képeknél a magyarázat és a szemléltetés elmarad egymástól. A fotográfia, metszet és lenyomat sem mellőzhető teljesen. Hasznos és szükséges, hogy a tanuló ezeket a kezébe kapja; közelebbről, gondosan megnézhesse; a látottakat és hallottakat ezek segítségével felfrissítse. Kellő felszerelés híján, demonstráció nélkül a legszakavatottabb művészettörténeti tanítás is csütörtököt mond. A mi leánykollégiumunk művészettörténeti szertára olyan gazdag, hogy a mostoha viszonyokat tekintve bámulatosnak tűnik fel. Művészettörténeti szertárunk állományáról és gyarapodásáról Értesítőnkben évente jogos büszkeséggel számolunk be. Jogos büszkeséggel, mivel nagy részt magunk szereztük, saját munkánkkal. A Vallás- és Közokt. Minisztérium 700 db. diapozitív lemezének adományozása dr. Pesthy Pál kerületi felügyelőnk hathatós közbenjárásának köszönhető. Az igazgató és tanári kar köréből is kerültek adományok, képek, képeslevelezőlapok, művészettörténeti könyvek stb. Szülők részéről csak elvétve jött olyan pénzadomány, melyet erre a célra fordíthattunk volna. A többit magunk erejéből kerítettük meg. Egyik fő jövedelmi forrásunk azok az ifjúsági előadások voltak, melyeket az igazgató és kipróbált rendezője az ifjúság lelkes közreműködésével olyan művészi színvonalra emelt, hogy az 10
