Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1926

eddigi elveinknek leginkább felel meg, amennyiben ugyanaz tanítja, amit lyceumunk eddig, előnye azonban az államérvényes bizonyítvány.

Egyházunk vezetősége dr. Raffay Sándor püspök elveinek megfelelően természetesen elfogadta az új törvényben megszervezett iskolatípust, mivel benne hét éve követett eljárásának törvényerőre emelését látta. Folyó évben az I. kollégiumi osztályt a Deák-téren, az V. kollégiumi osztályt pedig a Veres Pálné-lyceumban nyitottuk meg, s ezzel régi, közel 30 éves óhaj s többször elhatározott lépés történt meg.

2. Az 1927—28. év története.

a) Az év megnyitása. A pótló beiratásokat egyházi főhatóságunk rendelkezésének szellemében szeptember 12. és 13-án tartottuk, a javító vizsgálatokat 12-én, az V. osztály felvételi vizsgáit 14-én.

Az iskolai évet szeptember 16-án nyitottuk meg Deák-téri dísztermünkben a szokottnál ünnepélyesebb keretek között, mivel ez volt a kollégium első tanéve (a polgári iskola 41-dik, a Veres Pélné-lyceum 8 dik esztendeje). A közel háromszáz főnyi tanulósereg, mely jelenleg két kollégiumi, három polgári és két lyceumi osztályunkban egybegyült, az érdeklődőkkel együtt zsúfolásig megtöltötte termünket. (Az év folyamán is minden közös iskolai ünnepélyt: igy október 6., a reformáció és március 15. megünneplését itt végeztük, ezzel is jelképezve a kívánatos egységei, melyet az elhelyezésen kívül már most is minden szolgál.) Megjelentek egyházunk vezetői dr. Raffay Sándor püspökkel, az iskola életrehivójával élükön nagy számban : köztük dr. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő, dr. Németh Ödön és dr. Zimmermann Ágoston iskolafelügyelők, Kemény Lajos igazgató-lelkész, Landgraf János és dr. Schneller István a Veres Pálné-igazgatótanács részéről, dr. Petrik Aladár főjegyző, Hittig Lajos gondnok, továbbá dr. Hittrich Ödön a testvér gimnázium képviseletében, sőt dr. Pintér Jenő tankerületi főigazgató is elküldte maga helyett dr. Mohr Győző tanár, hitsorsosunkat. A megnyitó beszédet dr. Raffay Sándor püspök mondotta, ki a protestáns iskolák nevelésének egyéni vonásait s ezek értékét emelte ki, hangsúlyozva, hogy nem a sablont, hanem az igazi műveltség szellemét kívánja iskolájában szolgáltatni.

3