Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1947

11 1525—1594): 0 vos omnes, b. Vittoria (spanyol 1540—1611): Ave Maria, c. A. Scarlatti (olasz 1569—1725): Exultate Deo. 9. a. Vittoria: Tantum ergo, b. Nyolezas: Ó napnál fényesebb, c. Viski: Hozsánna: Énekelte a gimn. és az ált. isk. vegyeskara. 10. Vivaldi (olasz 1678—1743): a-raoll hegedűverseny (Allegro, Largo. Presto) Előadták: Könyves-Tóth Mihály gimn. VII. o. t. (hegedű). Almásy László gimn. V. o. t. (zongora 11. Kodály: Ének Szent, István királyhoz. Schola Benedictina. 12. Hässler (német 1747—1822): Grande Gigue (az Op. 13-ból). játszotta: Mészáros Lajos gimn. VIII. o. t. 13. Rossa: Hálazsoltár. Vegyeskar. 14. Bárdos: Istené az áldás. (Orgonával és fúvós kísérettel): Vegyeskar, Schola. A Scholát Lébénvi Szilárd OSB alapította: 1926-ban; — újjáalakult: 1947. év október hó 10.-én. Vezényelt Nádasy Alfonz OSB. Dr. Sárközv Pál kormányzó apát úr záróbeszédéből közöljük a következő szavakat: Ezzel az ünneppel kapcsolatosan gondolok arra, hogy az anyagvilágban fennáll a testek között a tömegvonzás ereje. Ez nz erő — amit a földön nehézségi erőnek mondunk — eredményezi azt. hogy az eső lehull a magasból, ez az eső készteti a folyóvizeket, hogy siessenek a tengerbe, ez az eső dönti össze a házakat, ha nincsenek szilárdan megépítve... Kétszáz éve elmúlt annak, hogy egy nagy angol természettudós. Newton kimondotta, hogy ugyanez a tömegvonzás tartja Földünk közelében a Holdat, ezzel az prővel készteti a Nap keringésre a bolygókat. Sőt ez az erő szabályozza a csillagvilág millióinak a mozgását. A tudósok között állandó a törekvés arra, hogy találjanak olyan testet, amely nincs alávetve a tömegvonzás törvényének. Ennek a testnek a birtokában bepillantást nyernénk a tömegvonzás természetébe. Eddig minden fáradozás ellenére sem sikerült megtalálni ezt a súlytalan (abj^rikus) anyagot. Az anyagi világban eddig nem sikerült a testeket kivonni a tömegvonzás hatása alól. A lelki, szellemi világban szerencsére sikerrel jár a léleknek felemelése az alacsonyságból. Xem szólunk arról, hogy a vallásos érzés milyen sokszor kivonja a lelket a közönbösség gyarlóságából és nem egyszer menynyei magasságokba emeli. Megemlítjük azonban azt. hogy a zene és ének — amivel ma ünnepelünk is — alkalmas arra, hogy a mindennapi élet mocsaraiból napsugaras magasságokba emeljen minket. Teszi ezt a dallam azzal, hogy megvan az ereje ahhoz, hogy kifejezhesse a legkülönbözőbb emberi érzéseket. A dallammal kifejezést adunk az elmúlás érzésének, a zene és ének hangot ad az emberi gyásznak, vele szólaltatjuk meg a lélek örömét, a szerelmet ós a lélek legmagasztosabb érzését, az Isten dicséretét. S igazat kell adnunk a nagy Apponyi Albert nyilatkozatának: Mikor az emberi szó kifejező ereje a költészetében és szónoklatában kimerül, akkor a zene és ének előtérbe lép. ki tudja fejezni a lélek érzését, amit az emberi szó már nem tudott kifejezni. A nevelők ezért veszik igénybe a dallamot az ifjúság lelkének alakításában, különösen a kedély nevelésében. Ezért fordulunk a dallamhoz, mikor ünnepelni akarunk, mint a mostani ünnepünk alkalmával is. A lélek ünnepi érzését fokozza a zenének és éneknek hangja .. .