Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1942

6 szerzete. Kelemen Krizosztomot ezért követeli magának mindenki, de ezért is hajol le Ő egyforma szeretettel mindenkihez. Nagy barokk stílusú arcképén nem maradhat el a főpap, az egyházfejedelem jelképe sem. Templomok, újjászülető plébánialakok hirdetik bőkezűségét. De gondossága nem elégszik meg az épületek emelésével, javításával. A legnagyobb anyagi áldozatok árán minden egyes bencés templom felszereléséről gondoskodott olyan módon, melynek az utolsó évszázadban szinte hiába keressük párját. A lelki élet, a nép hitéletének előmozdításán kívül mindig gondja volt a rendi tudományosság ápolására. Midőn mint koadjutor a rendi kormányt kezébe vette, az idők és a körülmények sok anyagi gondot raktak vállára. De még a legnagyobb nehézségek idején sem tagadott meg semmi kérést, mely a rendtagok tudományos működését tette lehetővé vagy könnyítette meg. Nevéhez fűződik a külföld sok előkelő tudományos centrumával való kapcsolatunk, a rendi tudományos, irodalmi működés reneszánsza. A nagy perspektívát nyújtó háttérben ott látjuk nagy építkezését, Pannonhalmának átalakulását. Először a belső átalakulások történtek meg. Megépült a gyilokfolyosó kápolnasora. Utána az omladozó toronyburkolat újul meg, de nem homokkőből, hanem a legtartósabb márványszerű mészkőből. Végül jött az Olasz Gimnázium és Nevelőintézet új hatalmas szárnyépülete. Pannonhalma képét évszázadokra szólóan újította meg jubiláns főapátunk, Kelemen Krizosztom. De pesti intézetünk nem lenne őszinte, ha nem említené meg, hogy a képen a festő helyet hagyott egy más építkezés megörökítésére is, ahova majd a megépítendő budapesti bencés gimnáziumnak ábrázolása fog kerülni, azon építkezésé, melyről büszkén állíthatjuk, hogy gondolatát Kelemen Krizoszton mindig szívén hordja.. Most az olvasó joggal kérdezheti, hol maradt el a barokk arcképből Kelemen Krizosztom alakja. Szándékosan hagytuk ki. A barokk portrait nem egyénítő arckép, az ábrázolt alaknak inkább jelentőségét akarja hangsúlyozni, mint egyéniségét. Kelemen Krizosztom alakját más technikával kell felvázolnunk. Szent Benedek atyánk Regulájának tükréből tudjuk legjobban kiszedni azon vonásokat, melyek Kelemen Krizosztom alakját jellemzik. Már említettük, hogy azon időben vette kezébe a rend kormányát, midőn az 1914—18-as világháború gazdasági követelményei a legsúlyosabban nehezedtek ránk. De jellemző Kelemen Krizosztomra a Regula szava „aminas suscepit regendas: a lelkek kormányzására hivatott az apát. A jó gazda biztos, erős kezével teremtett rendet, biztos anyagi bázist, de rendelkezéseiben elsősorban a lelkeket tekintette. Számára a Rend nem azon jogi személy, melynek feje, képviselője az ország zászlósura, a püspöki kar tagja, a nagy kitüntetések és megtiszteltetések birtokosa, hanem az a háromszáz konkrét ember, mely az Ő személyében Atyát lát, s akik az ő szemében, az Ő fiai. Mikor évente minden egyes rendtagot meglátogat, szíve egész melegét akarja rásugározni: hogy az isteni igazság élesztője szórassék a meglátogatott lelkébe: ut divinae iustitiiae fermentum in discipulorum mentibus conspergatur. A legidősebbtől a legfiatalabbig atyai szíve mindenkihez odahajol,