Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1942

17 Horváth Sebestyén, Olajos Elréd dr., Pados Ottokár dr. és Zsilinszky Kázmér rendtársakat helyezte intézetünkbe tanárnak. 3. Hivatalos látogatások. Az iskolai év folyamán a következő hivatalos látogatások voltak: március 11—13-ig Virágh Teofil kat. tan. főigazgató, tanügyi főtanácsos látogatta meg intézetünket, s észrevételeit márc. 16-án tartott főigazgatói értekezletén közölte. Az értekezlet befejező gondolatai programmként hatnak, s éppen ezért közöljük is azokat mint irányító elveket, melyeknek szellemében dolgozni akar a tanári kar: „A hullámvölgyben és hullámhegyen haladó emberiséget csak a krisztusi kultúra és civilizáció tarthatja meg a helyes útirányban. Ezen a vonalon haladva győzött mindig és győz ma is veretlenül a keresztény nevelés az erkölcsi és szociális területen. Az értelmi nevelés rendszerében mindig volt és lesz is versenytársa a krisztusi pedagógiának. De bárhonnan tanuljuk is azt, ami máshol jó, jobbá tesszük, mert krisztusi alapra állítjuk." Ugyancsak március hóban a tanker, kir. főigazgató megbízásából dr. Halász László tanügyi főtanácsos látogatta meg intézetünket s a május hóban tartott értekezleten ismertette benyomásait a tanári karral. Bárdos István dr., érseki főbiztos pedig a vallástani órák meglátogatásával tisztelte meg intézetünket több ízben is. 4. Az iskola épülete. Iskolánk a székesfőváros nemes jóvoltából fővárosi épületben van elhelyezve. Jóllehet az ide tóduló ifjak számára kevés termünk van, de ezek eléggé tágasak, világosak és szellösek. Hála és köszönet a város vezetőinek megértő és jóindulatú támogatásáért. A Rigó-u. 3. sz. alatt levő saját házunkban van a tanári és ifjúsági könyvtár, a természetrajzi szertár, cserkészotthon, az aero-köri raktár és a félinternátus. 5. Tanári értekezletek. Értekezleteinket a Rt.-tól meghatározott módon és időben megtartottuk. A két pedagógiai értekezleten Borbély Kamill tanár tartott előadást. A november havi előadás címe Fizikatanításunk elvi kérdései. Az értekezés eredményét a kővetkezőkben foglalhatjuk össze: „A modern fizika letért arról az útról, amely a kísérleti eredmények összegezéséből áll és ezáltal megszűnt tisztán empirikus tudomány lenni. Egyre inkább elméleti tudomány lesz és alaptételévé válik, hogy a világban található törvényszerűség tisztán matematikai jellegű és a matematika az egyetlen forma, amellyel a külvilág történései megérthetők. Ezzel a felfogással mindig többet veszít szemléletes, képszerű jellegéből. A tanulók tudatában meg kell gyökerezni annak a felfogásnak, hogy amint a geometria posztulátumokon, az algebra axiómákon felépülő spekulatív tudomány, éppen úgy a fizika kísérleti tényeken alapuló spekulativ tudomány." Az áprilisban tartott értekezés címe: Hivatásra való nevelés a középiskolában. Ebben a tanulmányban előadó három tényezőt jeüöl meg, amellyel a középiskola növendékeit az élethivatásra előkészíti, a hivatások elméleti megismertetését, az egyes hivatásokra alkalmas tanulóknak pozitív, vagy legalább is negatív szelektálását s a fizikai munkának a tantárgyak közé való illesztését. 6.—7. Valláserkölcsi és hazafias nevelés. Attól a meggyőződéstől indítva, hogy igaz és tökéletes élet kialakítására vagyunk hivatva, növendékeinkben magát az élő Krisztust, az igaz és tökéletes Életet akartuk kiformálni, amikor egész nevelő munkánkat arra összpontosítottuk, hogy növendékeinkben kialakítsuk a természetfeletti embert, „aki állandóan, következetesen a Krisztus példájának és tanításának természetfeletti fényétől megvilágított józan ész szerint gondolkozik, ítél és cselekszik." Ez a munka elsősorban a hittantanítás keretén belül és az exhortációkon folyt, de a többi tárgy tanításában is alkalmat keresett a szaktanár a katolikus világszemlélet megismertetésére, amely egyedülálló, minden más szemlélet felett