Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1941

42 iskolában a természettudományi tárgyak is a gyakorlati ismeretek közlésén keresztül elsősorban a pedagógiai célt szolgálják: a termeszeiben uralkodó törvények feirsmerését és értékelését. Ezt a célt ereumenyesen csak úgy tudjuk elerni, ha nem pusztán közöljük, tudomásul vétetjük azokat tanulóinkkal, hanem ha sikerül a tanuló egyéni munkáját, ambícióját is belevonni a természet erőinek, bámulatos törvényeinek megláttatásaiba. A fiút magát kell foglalkoztatni, érdeklődését felkelteni, egyéni meglátásainak keresztülvitelét egyengetni és már fiatal korban ránevelni az alapos, tervszerű megfigyelés elsajátítására. A vegytani kísérletek és gyakorlatok alkalmat nyújtanak a középiskolás diáknak, hogy készségeit ezen a téren is képességekké kezdje fejleszteni. A gyakorlatokat áltálában a következő eljárások szerint vezettük: A vezető tanár felvázolja az aznapi kísérletek összeállítását, feltünteti a szükséges anyagokat. A továbbiakban a fiúk leleményességére bízza, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel hogyan tudják a feladatot a legjobban megoldani, az anyagot maguk mérik ki, a vegyi folyamatok jelenségeit mindenki maga figyeli meg és maga fogalmazza meg a levonható következtetéseket. Ilyenformán a fiúk már a középiskolában megismerik az eszközök kezelését, alkalmat találnak szabatos leírásokra és a közben felmerülő nehézségeikre útbaigazítást nyernek. A gyakorlatok összeállításánál figyelembe vettük a középiskolai tantervi utasításokat, a tanmenettel igyekeztünk összhangot teremteni, arra azonban ügyelve, hogy a kísérletek ne legyenek a tanórai anyagnak puszta megismétlései. A kvalitatív kísérletek mellett rátértünk a középiskolában megvalósítható kvantitatív gyakorlatokra is. Alsós csoport. A kémiai alapvető fogalmaknak kísérletek útján való elsajátításán kívül elsősorban a gyakorlati ásványtani ismeretek megszerzésére fordítottunk gondot. Sorra vettük a didaktikai szempontból fontosabb ásványok meghatározását. Felsős csoport. A cél itt már a kémiai gondolkodás elsajátítása, továbbá a vegytani eljárások részletesebb begyakorlása volt. Ebbe a csoportba azok a fiúk jártak, akik vegyészeti pályára akarnak lépni. Az első órákban alapvető technikai gyakorlatokat végeztünk (üvegfúvás és hajlítás, dugókezelés, kristályosítási és szűrési eljárások). A következő gyakorlatokon a szervetlen és a szerves kémia fontosabb fejezeteit vettük sorra. Kísérletekkel megvilágítottuk a keverék, az elegy, a vegyület fogalmát, az anyagmegmaradás elvét, a levegő, a víz, az oxigén, a hidrogén, a kén és a halogén elemek tulajdonságait, a széncsoport, a nitrogéncsoport elemeit és vegyületeit, a savak és fémek sajátságait. Előállítottuk a szénhidrogének, a szénhidrátok legfontosabb vegyületeit, majd rátértünk a kémia törvényeinek kísérletekkel való bizonyítására. Február hó 11-én látogatást tettünk a budapesti Hydrogén gyárban. Az oxigén, a hidrogén, a klór, klórmész és a nátriumhidroxid gyári előállítását 'szemléltük meg. Az alsós csoport tanulói: Denk Felix 1, Deutsch Tamás 1, Ferdinándy László 2, Füleky Tibor 1, Krassay Egon 1, Kauser János 1, Salcher László 1, Szakolcay György 1, és Varga György 2. A felsős csoport tanulói: Bercsényi György 1, Jesch László 1, Juhász Egon 1, Kovács Ernő 1, Lázár Miklós 2, Nógrádi József 1, Pukánszky Béla 1, Sallay Tivadar 1, Saly János 1, Som Ernő 1, Zrinyi Tamás 1. Vezető tanár: Dombos Fülöp.