Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1941

39 dékeink érezték, hogy a világtörténelmi események tőlük is fokozottabb kötelességteljesítést követelnek s ennek megfelelően nagyobb lendülettel, komolyabb elmélyedéssel végezték mindennapi munkájukat. 9. Fegyelmi állapot Intézetünk növendékei között az elmúlt iskolai évben nagyobb fegyelmi vétség nem fordult elő. E szerencsés és örvendetes eredménynek talán az a Hegfőbb oka, hogy intézetünk családias szelleme nemcsak növendékeinkben fokozza a ragaszkodás és együvétartozás érzését, de a szülőket is hatékonyabb ellenőrzésre, a baj megelőzésére ösztönzi azzal a Renddel szemben, amely fiaikat a szó igaz értelmében csalládtagnak tekinti. Növendékeink érintkezését a tanári kar tagjaival szemben a közvetlenség, a bizalom jellemzi, kivonulásoknál pedig a feltétlen fegyelemtartás. S ebben a munkában nemcsak a cserkészet, a Mária Kongregáció és a sport, hanem a levente is nagy mértékben segítette az intézetet. De bármennyire hangoztatjuk is a külső fegyelem erejét, jól tudjuk, hogy a külső nem mindig tükre a léleknek. Épen ezért minden törekvésünk arra irányult, hogy olyan lelki berendezkedést teremtsünk növendékeinkben, amelynek csak vetülete , a külső fegyelemtartás. A hangsúly azonban a lélek éberségén van, amely megérzi a roszszat és helytelent s ellenáll azoknak, de ugyanakkor érzékeny a jónak és helyesnek megítélésében és felkarolásában egyaránt. 10. Rendkívüli tárgyak. Az intézet igyekszik mindent megadni növendékeinek, ami tudományos, művészi igényük van a kötelező tárgyakon kívül. Azonban a szellem és fegyelem egységének kedvéért intézeten kívüli magánórákat csak előzetes igazgatói engedéllyel hallgathatnak növendékeink, valamint az intézet keretein belül vállalt magánórák hallgatását is csak igazgatói engedély alapján hagyhatják abba. a) Német társalgás. A kezdők csoportjában résztvett 13 tanuló. Szemléltető képek segítségével foglalkoztak a négy évszak, a családi ház, k,ert, falu, város, földmívelés, állattenyésztés, játék, sportok stb. tárgykörökkel és az egyszerűbb mondatszerkesztéssel. Főcél a szókincs és a beszédkészség megszerzése volt. Tanulók az I. osztályból: Bercsényi Attila 1, Jánky József 2, Lukács Lóránt 2, Tokay Gyögry 1, Hetényi Mátyás 1, Heintz János 3, Verovszky Miklós 1, — a III. osztályból: Reményi Péter 1, Tittel Oszkár 1, Hódi Rezső 1, Kertesi Elek 1, Sikos Pál 2, Lakatos Lóránt 3. — A tanfolyamot vezette: Solymoss Vendel szaktanár. A IV. oszt.-ból 11 tanuló járt német társalgásra heti 2 órában. Vezetőkönyvül Kemény F. könyvét használták és tanultak a napirendről, az iskolaépületről, az iskolai életről, a házról, bútorzatról, a kertről, a városról, a faluról, a családról, a rokonságról és az étkezésekről. Résztvettek: Csík Géza 3, Dányi Dezső 2, Géró István 3, Krassay Egon 2, Móry László 2, Radóczy Tamás 2, Szotyori Rezső 3, Tornai Endre 3, Tóth Endre 4, Villányi György 1, Arányi Vid 3. — Vezető tanár: Sarang K. Péter. Az V. oszt.-nak 10 tanulója járt német társalgásra, ugyancsak heti 2 órában. Részben érdekes meséket olvastak, részben Kemény F. könyve szerint haladtak. Tanulók: Budai L. 3, Gazdik F. 2, Heintz P. 2, Karikás P. 1, Körösmezey F. 1, Reil F. 2, Rikker I. 2, Rödler M. 2, Síklaki I. 1, Szebényi L. 2. — Vezető tanár: Sarang K. Péter. VI. osztály. E csoportban 14 tanuló gyakorolta a fejlettebb nyelvkészséget részben szemléltető faliképekkel, részben alkalmas olvasmányok tartalmának, tárgy-